kalmika

22
okt

A vers az ember legtöményebb megnyilvánulása, leganyagtalanabb röpülése, legforróbb vallomása a létről. A legszentebb játék. A kifejezhetetlen körbetáncolása, megidézése, ritka szertartás, míves fohász. Valami, ami születésének pillanatában a halhatatlanságra tart igényt.

Latinovits Zoltán
22
okt

Ügynökségek kora

Egy irodalmi folyóirat felkért: fordítsak magyarra tucatnyi kortárs ír verset, és lesz rá céltámogatás egy valóban professzionálisan működő dublini szervezettől. Eddig jó. Ám ha kissé mélyebbre ássuk magunkat a szigetországi költők ügyeiben, különös tapasztalatokat szerezhetünk… Zsille Gábor írása
22
okt

Berzsenyi Dániel: A poéta

21
okt

Guillaume Apollinaire: Kikericsek

Radnóti Miklós fordítása
20
okt

Kosztolányi Dezső: Őszi síp

20
okt

1956 emlékezete

Gyakran halljuk, hogy az 1956-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak nincs a magyar irodalomban méltó tükre. Méltatlan tükre persze van, mert a Kádár-korszakban biztos befutást jelentett egy író számára, ha az úgy nevezett „ellenforradalom”-ról, vagy az úgynevezett „ellenforradalmi csőcselék”-ről írt… Mezey Katalin írása
20
okt

A forradalom is kulturális mű, a teremtő elhivatottság és tehetség legteljesebb megnyilvánulása, mely okot ad arra, de meg is követeli tőlünk, hogy mélységesen higgyünk a jövőben.

Gabriel García Márquez
19
okt

A skót finánc meg én

Valamikor gimnazista koromban kezembe került egy angol nyelvkönyv. Afféle régimódi, amelyikben a ragozást még az I am, thou art formájában jegyezték. E könyvben olvastam először a részeges skót finánc, Robert Burns versét eredetiben… Király Farkas írása
19
okt

Passzió és felelősség

Szenkovics Enikő műfordítóval Bálint Tamás beszélgetett
19
okt

Robert Burns: Az ördög elvitte a fináncot

Arany János fordítása