kalmika

8
dec

Megkeresni a tavalyi madáretetőt

Az állatok felkészültek a télre: tartalékokat gyűjtenek, zsírt halmoztak magukra. Kapujában állunk a negyedik évszaknak, a lecsendesedés évszakának. Miközben mi, emberek, zajt csapunk, hogy elijesszük a sötétben felerősödő külső-belső árnyakat, ünneplünk, ahányszor csak lehet, amit lehet… Mirtse Zsuzsa írása
7
dec

A költőnek van a legszebb hivatása e földön: ő az, aki halhatatlanná varázsolja a mulandóságot.

Juhász Gyula
7
dec

Komjáthy Jenő: Reviczky Gyula halálára

7
dec

Száz év

A koronavírus nemcsak testileg és financiálisan, hanem szellemi értelemben is rengeteg áldozatot követel. Például méltatlanul elsikkadt, hogy kereken száz éve, 1920. szeptember 26-án született Hárs Ernő, a sokunk számára legendás József Attila-díjas költő, műfordító, a Magyar Írószövetség örökös tagja… Zsille Gábor írása
6
dec

Dsida Jenő: Vidám kínálgatás keresztényi lakomán

5
dec

Egy jó kiadós ebéd után szívesen koplal az ember – uzsonnáig.

Lázár Ervin
5
dec

József Attila: Éhség

5
dec

Nüx lakomája

Az evésről sokáig nem volt divat beszélni, lévén amolyan intim zónája az egyénnek, hogy mit, mennyit és hogyan eszik. Heti hét alkalommal húst fogyasztani a gazdagság jele volt, vagy talán még ma is az… Lajtos Nóra írása
4
dec

Rögeszme!… És hogy annak képzelem magam, aki látszatra, kifelé, az emberek szemében vagyok – ez talán nem rögeszme? Az ő kedvükért hordom csak álarcomat, esküszöm: mint valami igazolványt, felmentést, jelvényt, hogy félre ne tegyenek, ki ne toloncoljanak, le ne tartóztassanak.

Karinthy Frigyes
4
dec

Reviczky Gyula: A bolondok házából