kalmika

9
okt

…Az emberek számolni kezdtek. Egy év, két év… igaz, azóta van a sok baj, mióta nincs Erdő, és most már nem mondták, hogy okos dolog volt az Erdőt kivágni: csak néztek a sötétségbe, és hallgatták, mond-e még valamit a Szél, de a Szél már nem mondott semmit. Kilendült a kopár domboldalra, és megült a vén hagyásfák koronájában…

Fekete István
9
okt

Szeretnék…

Szomorúfűz vagy himalájai nyír? Esetleg egy perzsafa? Vagy ott van a júdásfa és a krisztustövis! Az oszlopos, nagyvirágú liliomfa és a rododendron, a vörös tölgy és a páfrányfenyő! Istenem, de gyönyörű! És rokonai, a Ginkgo bilobák, a 270 millió éve élő és létező fák! Emberléptékkel felfoghatatlan! Túlélők, mesés történeteikkel ringatnak álomba esténként…
Tallián Mariann írása
9
okt

Szavainkban élő démonok

Viola Szandrával Gerencsér Anna beszélgetett
9
okt

Johann Wolfgang von Goethe: Ginkgo biloba

Harsányi Zsolt fordítása
8
okt

A macskákkal töltött idő soha nem haszontalan.

Sigmund Freud
8
okt

Reményik Sándor: Fekete gyémánt

8
okt

Létárnyék

Szemelvények Farkas Gábor verseskötetéből
8
okt

Macskaságaim 4. – Rózsika

Rózsika, aki a markomba született, első ezen a néven, igazi különc volt a különcök között. Amikor megláttam a háromszínű csodacicát – utoljára jött világra első Salak gyermekeként –, azonnal beleszerettem…
Lőrincz P. Gabriella írása
7
okt

Használjuk bár azt a kétes értelmű szót, hogy „szabadság”, immáron nem arra vagyunk szabadok, hogy kényünk-kedvünk szerint tehessünk bármit, hanem arra, hogy vagy a szükségszerűt valósítsuk meg, vagy semmit.

Oswald Spengler
7
okt

Vörösmarty Mihály: Előszó