kalmika

21
aug

Ez egy fantasztikus, sötét, modern ügy, napjaink esete, amikorra már megzavarodott az emberi szív; amikor azt a mondatot idézik, hogy a vér “felfrissít”, amikor kényelemben élve prófétálnak a létről.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
21
aug

Dinnyés, húsz óra tizennyolc

Eszébe jutott, hogy gyerekkorában divat volt a dinnyét meglékelni, és milyen jó, hogy már nem lékelik meg. Sokkal nehezebb volna hazavinni, olyat meg még nem látott, hogy valaki meglékeltet egy dinnyét, aztán nem veszi meg. Vagyis vette meg, mert a dinnyelékelés a kultúrtörténeti múlt barbár szenzációjaként eltűnt a civilizációkonform szabályok hatására… Szilágyi-Nagy Ildikó írása
20
aug

Küldd el, Uram, a bölcsességet a te nagyvoltodnak székétől, hogy velem légyen és velem munkálkodjék, hogy tudjam, mi légyen kedves nálad minden időben.

Szent István
20
aug

Bennem élénken él Kós Károly műve, Az országépítő…

Aknay Jánossal Kovács katáng Ferenc beszélgetett
20
aug

Keddtől keddig csütörtök

Az egyik legjobb dolog, ami szürke hétköznapjainkban történhet velünk, a pozitív visszajelzés: jó apa vagy, hozzáértő szakember vagy, szép a cipőd – ez mindig felszabadít egy kis örömhormont a szervezetben. A szörnyű koronavírus-járvány és a csodálatos kijárási tilalom idején megváltoztak a szokásaim…
Király Farkas írása
19
aug

Gyorsan találunk olyan barátokat, akik segítenek nekünk. De csak lassan érdemeljük ki azokat, akik a segítségünket kérik.

Antoine de Saint-Exupéry

19
aug

Petrőczi Kata Szidónia: VI.

19
aug

Elfojtott emlékek

Részlet Imbi Paju kötetéből
19
aug

Magad, uram…

Nagyon sokszor hallottam nagymamámtól a szólást: Magad uram, ha szolgád nincsen. Ha erre gondolok, még most is hallom a hangját, ami a húsz év alatt, amióta ő jobblétre szenderült, igencsak megkopott…
Lőrincz P. Gabriella írása
18
aug

Távollevő ismerőseinket szeretjük megrögzíteni egy ponton, egy határozott helyzetben, akár a halottakat, megállítjuk fölöttük az időt, jámbor öncsalással elhitetjük magunkkal, hogy képzeletünknek az az önkénye, mely őket fotográfiákká merevítette, reánk is érvényes s azóta mi magunk sem haladtunk előre a megsemmisülés felé vivő úton.

Kosztolányi Dezső