kalmika

6
dec

Kosztolányi Dezső: Lecsuklik minden pilla most

6
dec

Irodalmi Murphy

Zsé Gé észrevétele a fátumról: „Amikor egy színpadi szereplésünk során a számunkra azon az estén legfontosabb versünket olvassuk fel, és az általunk elgondolt dramaturgiai csúcsponthoz érünk, akkor a./ a közönség soraiban megszólal egy mobiltelefon, b./ valaki köhögőrohamot kap, c./ a szervező a színpad sarkához lép, és hadonászik, hogy lejárt az idő…
Zsille Gábor írása
5
dec

Juhász Gyula: Végtelenség verse

4
dec

Van-e érzés, mely forróbban és sejtelmesebben megdobogtatja az emberi szívet, mint az ünnep és a várakozás izgalma?

Márai Sándor
4
dec

Reményik Sándor: Szeresd az Istent s tégy, amit akarsz

4
dec

A remény

Dédi újabb gyertyát hoz a kamrából. Sötétedik. Bizonytalanul lépi át a küszöböt. Nem gyújt villanyt, a félhomályban minden olyan kísérteties a két ablakkal gangra néző konyhában. Dédi gyufát gyújt, s a köténye zsebéből előhalászott gyertyacsonkot lángra kelti a félig leégett gyufaszállal…
Kovács katáng Ferenc írása
3
dec

Boldog voltam, mert boldog, aki másnak tudja áldozni az életét!

Hans Christian Andersen
3
dec

Tóth Árpád: Szomorúság Anteusa

3
dec

„…óriásbajuszú ceremóniamester”

Novotny Tihamérral Kovács katáng Ferenc beszélgetett
3
dec

A fájdalom gyönyöre

Nemrégiben Andersen szülővárosában jártam, és azokon a kikövezett sikátorokon haladtam át, melyeken a híres meseíró. A színes, fagerendás házak mesebeli hangulatot árasztottak, átitatott a félszigetet körülölelő tenger illata, felpezsdített a kikötők hajóforgataga, jólesett a sajtok töméntelen sokaságának ínycsiklandó látványa a piacokon…
Tallián Mariann írása