kalmika

29
jan

Hajbalzsam

Tizenéveim végén, de még bőven a húszas éveimben is volt néhány reklám a tévében, amelynek vázlatosan ez volt a szerkezete: elhangzott, hogy milyen gyönyörű hajad lesz, ha a bizonyos, x vagy y nevű terméket használod, és a vége, mintegy csattanóként: sampon és hajbalzsam, egyben…
Farkas Wellmann Éva írása
28
jan

Mindenki magában hordja az összes emberi tulajdonságok csíráit, néha az egyik nyilvánul meg benne, néha a másik, s olykor egyáltalában nem hasonlít önmagához, holott ugyanakkor mégiscsak önmaga marad.

Lev Tolsztoj
28
jan

Sárközi György: Kezdetben volt a lélek…

28
jan

Fősodor

Gáspár Ferenc írása Döme Barbara Árva lelkek mellékutcája című kötetéről
28
jan

Namaste!

Január vége felé lassan elfelejtjük a karácsonyi vásárlási lázat, az ünnep előtti rohamot, a fölösleges ajándékokat is visszacseréltük már. Lelassulunk, mintha most lenne advent, nem decemberben. Nem kapkodunk a vásárlással, legfeljebb unottan nézzük a kirakatokat: mi az, amit még megvehettünk volna, ami elmaradt?…
Gáspár Ferenc írása
27
jan

Mi: Földönélők a haláltól leszünk halhatatlanok. A halottaink: a mi halhatatlanságunk.

Juhász Ferenc
27
jan

Kosztolányi Dezső: Lám, ma ujólag az álom

27
jan

Balaton – a magyarok tengere

A köztudatban élő, kissé túlzó, ám annál kedvesebb mondás szerint Magyarország határait egykor három tenger mosta. Petőfi Sándor költői sorai óta él ez a képzeletbeli földrajz, melyben a magyar múlt dicsősége hullámzik a sorok között. A valóság persze jóval prózaibb…
Kovács Dániel Gábor írása
27
jan

Árnyékvárók

Apró szemei egészen mélyen ülnek, kicsi bajuszt és katonai sapkát visel. Himbálódzik a falon: tik-tak, tik-tak. Egyszerre mozdul a kakukkos óra mutatójával – a kép, amelyen nagyapám látható, miután hazatért a második világháborúból. Anyám már beszélt, mire nagyapám hazaért…
Döme Barbara írása
26
jan

Oly embert ismerni, kivel a távolság és a kimondatlan gondolatok ellenére is úgy érzed, megértitek egymást – e földet ez virágoskertté változtatja.

Johann Wolfgang von Goethe