Zsurnál
6
szept
Papi
Most jövök a pincéből. Megadta magát a lámpa, izzót – nem is: fényforrást – kellett cserélnem. Kiszereltem hát a kompakt fénycsövet – még az előző lakóktól maradt –, és becsavartam a LED égőt. Ez volt az utolsó fénycső a házban, hagyományos izzó sincs, halogén sem – diódalakásunk lett… Király Farkas írása
5
szept
Falitányérok
Amikor az ünnepi terítéket előveszem, mindig eszembe jut, milyen különleges volt gyermekkoromban karácsonykor vagy húsvétkor a finom porcelán tányérról enni az ünnepi fogásokat, s arra is gondolok, hogy gyűjtögetős hóbortomnak köszönhetően most minden napom ünnep… Lőrincz P. Gabriella írása
4
szept
Az erdő legendája
Az erdőbe a nap csak a sűrű lombkoronák szövevényén sejlik át. A földön rendezetlen összevisszaságban nőnek a növények, liánok csapnak az arcunkba, kidőlt, mohával borított fatörzsek teszik minden lépésünket bizonytalanná… Kontra Ferenc írása
3
szept
Nevess és ne vess meg
Valahányszor ördögűzős videókat nézek a Youtube-on, és nem merek megmoccanni sem, nemhogy kimenni pisilni vagy bezárni a kertkaput, a következőt csinálom: elindítok néhány Just for Laughs!-videót… Nagy Koppány Zsolt írása
2
szept
Hétköznapi
Úgy rémlik, gyerekkoromban még az a nézet járta, hogy az öncélú trágárkodás bunkóság, bunkónak lenni pedig ciki. Manapság viszont az a nézet dívik, hogy a trágárság nem bunkóság, hanem „önmagunk pozitív felvállalása”, a gátlástalan bunkóság pedig simán kifizetődő, sőt erény… Zsille Gábor írása
31
aug
Hegyek, szívünk rokonai
Megyünk a hegyre! Hányszor hallottam ezt gyerekkoromban. Ami azt jelentette: megyünk a hegyoldalba ültetett jókora szőlőshöz, metszeni, kötözni, kapálni, amit éppen kell… Csanda Mária írása
30
aug
Tudósítás a tudósításírásról
Nehéz helyzetben van a tollforgató akkor, amikor egy többnapos rendezvénysorozatról szeretne tudósítani, még ha egy tárca formájában kívánja is megtenni ezt. Márpedig azt vettem a fejembe, hogy a 10. Kolozsvári Magyar Napokról fogom megírni a tapasztalataimat… Király Farkas írása
29
aug
Lyukak a falban
Amikor fiatalon az első lakás megvásárlásáig jut az ember, sosem gondol arra, milyen lesz egyszer elhagyni a helyet. Épp annyira nem, mint ahogyan a boldogító igen kimondásakor sem fordul meg a fejünkben a válás gondolata… Lőrincz P. Gabriella írása
28
aug
A vasút legendája
Ma már nem kötődik semmihez, mégsem bontották le, nem hordták szét a téglát. Funkciója azonban ma is hasonló. Olyan ez, mint egy nyomozás egy régi rejtély után… Kontra Ferenc írása
27
aug
A has fapoetózisa
Nem szeretem a hasat, a hasamat, ami nem is csoda, negyvenéves múltam, és egyre rondább, egyre semmilyenebb, egyre inkább plötty, akárhogy kínozom magam nemevéssel, futással, mindenfélével… Nagy Koppány Zsolt írása