Címke: Mirtse Zsuzsa

Ha madár lennék, télen sem fáznék. Megvédene a tollruhám. Hideg ellen jó a tollkabát is, amíg nem lehetek – legalább álmomban – madár, de egy kabát tényleg csak a hidegtől véd meg, egyéb rossz ellen nem jó. Pedig megesik, hogy hiába keverem ügyesen a kártyapaklimat, egymás után gyenge lapokat húzok…
Mirtse Zsuzsa írása

Lenner Ádám természetvédelmi mérnökként végzett a Debreceni Egyetemen. Sokszálú életútjának egyik fontos tevékenysége az, hogy természetpedagógusként tanyáján gyerekközpontú környezeti nevelést is folytat bivalyaival, akik közül az egyik szelíd, hiszen ő maga nevelte.
Mirtse Zsuzsa interjúja

Amikor gyertyát gyújtok, magamért is teszem. Hogy legyen erőm, türelmem és állhatatosságom gondozni azoknak az emlékét, akikért a gyertyát meggyújtottam. Mert a cserbenhagyott emlékek szomorú dolgok. Először csenevészek lesznek, aztán idővel teljesen elfogynak. A nagymama, akire már nem gondolunk másfél éve egy szemhunyásnyit sem, a régi játékmackó, akit belepett a por a legfelső polcunkon…
Mirtse Zsuzsa írása

Néhány nap választ már csak el szentestétől – az elmúlt hetek advent időszakában teltek. Mondanám, hogy csendes időszakában, de ez sajnos nem igaz: ilyenkor még mindenki mindent meg akar csinálni, ki akar pörgetni, sokszor meg kellett harcolnom magamban azokért az igazán csendes percekért, amikor befelé tudok figyelni, a neszezésre…
Mirtse Zsuzsa írása

December első hetében egyre inkább már csak arra tudtam gondolni, hogy vasárnap meggyújthatom a második gyertyát. Amikor esténként az íróasztalomnál dolgozom, téli napokon általában este mécsest gyújtok, de mindig csak mécsest, és nem ám azért, mert nincs villany. Akkor sokkal rosszabb lenne meggyújtani, ha azért tenném, mert nincs más…
Mirtse Zsuzsa írása

Az Állatkert Vadállatmentő Központjában hazai védett fajok sérült vagy valami miatt önellátásra képtelen (elárvult, balesetet szenvedett, legyengült) példányait mentik. Nagy Ágnes vadállatmentő, állatgondozó ilyen állatokkal foglalkozik elkötelezetten.
Mirtse Zsuzsa interjúja

De most komolyan, miért írsz meséket felnőtteknek? – teszik fel nekem a kérdést újra és újra. Miért, az tilos? Vagy haszontalan? A felnőttek oldják meg a bajaikat, meséljék bele magukat az éjszakába? Amikor egy lélek a gyereklét burkából átlép egy másik szakaszba, már magára lehet hagyni? Bedobni a világba, hogy aztán boldoguljon, ahogy tud?…
Mirtse Zsuzsa írása

Az asztalon hasas borosüveg, nekem is van ilyen, csak én vázának használom, ősszel csipkebogyóágat teszek bele, tűztövist. Itt mélybordó ital van benne, a ház bora. Meghívómnak saját szőlője és bora van, ilyenkor azt méri a csiszolatos üvegbe. Frissen sült pogácsa fonott kosárban, gyümölcsöstálon néhány piros alma, fürt szőlő…
Mirtse Zsuzsa írása

Este tüzet gyújtunk! Veszünk hozzá szalonnát, hagymát, kenyeret, testes vörösbort. Minden más fölös. Hamar éjszaka lesz, csend és sötét. Fölnézek a tiszta, koromfekete égboltra, szikráznak rajta a csillagok, mindennél fényesebben látom őket. A lángok körül hamar szétolvad az este, ahogy elparázslik a tűz, egyre karcosabb a levegő…
Mirtse Zsuzsa írása

Gyere, ülj elém! – hív, s bár vonz a havas lejtő, nem merek felülni. Félek a gyorsulástól, a sebességtől. Mégis, jólesik, hogy maga elé akar ültetni. Jóval magasabb nálam, és legalább kétszer annyi éves. Akkor még nem tudom, hogy a veszélyes helyzeteket később lepkehálóval kergetem majd. Hétéves vagyok…
Mirtse Zsuzsa írása