Címke: Mirtse Zsuzsa

16
febr

Kövek üvegben, szívben

Le akar szakadni, ezt határozta el végül. Hogy pontosan honnan, azt talán nem is tudta, nem hálóról, nem energiaforrásokról, inkább csak ösztönösen visszavágyott valami előző állapotba, ahol még közelebb van a föld, ahol az igen igen, a nem nem… Mirtse Zsuzsa írása
9
febr

Fehérkavicsos napok

Megint ugyanabban a villamosmegállóban áll, ahol mindennap öt óra körül. Fullasztó idő van, és mintha a nyakát is szorongatná valami láthatatlan, nyirkos kéz. Aztán egyszer csak nyomasztó felismerése támad: egyre kevesebb emléke van a napjairól… Mirtse Zsuzsa írása
19
jan

Indulj el!

Reneszánszát éli a kovásznevelgetés, a kenyérsütés. Írótársam kanalat faragott fából, sokan pedig tavaly készítették el életük első lekvárját. Ha nem tudnám, hogy mi van mindennek a hátterében, azt gondolnám: lám, oly szépen is tud élni az ember… Mozgásba jött az ország annak ellenére, hogy vesztegzárra van ítélve… Mirtse Zsuzsa írása
12
jan

Rejtekadó könyverdőim

Egyetértek azzal, hogy könyvbe tollal írni barbárság, de azt sosem álltam meg, hogy ceruzával halványan ne húzzak alá sorokat, ne készítsek apróbb jegyzeteket az oldalak szélére. Ezek az aláhúzott sorok nagyjából meg is rajzolták az akkori személyiségképemet… Mirtse Zsuzsa írása
5
jan

Az utolsó csepp

Vannak olyan reggelek, amelyekről azt érezzük, hogy átok alatt ülnek, ebben biztos vagyok. Amikor minden szembejön, amikor semmi nem sikerül. Így kell nekiindulni sokszor szerencsét próbálni, folyóvizünkben aranyat találni… Mirtse Zsuzsa írása
29
dec

Üvegcipellő és aranykanál

Az életünk nem egyenesen ível fel: a rend, a rendezettség időről időre felbomlik, a mélységek és a sötétség megtapasztalása sem kerülhető el. A mesében a kút, a barlang, a sötét erdő, az alsó világ ennek a helye… Mirtse Zsuzsa írása
22
dec

A negyedik gyertya

Reggel úgy ébredtem, ahogy nagyon régen nem: kipihenve végre magam, mint aki egy sötét, nyirkos folyosóból jutott ki a fényre. Az ilyen napokon áldás ül. December van, Télelő hava, Szentkarácsony hava, a rómaiak naptárának tizedik, a Gergely-naptár tizenkettedik hónapja. A munka elvégeztetett, a pihenésnek van ideje… Mirtse Zsuzsa írása
15
dec

Arannyal, fénnyel

Nem őrizhetünk meg mindent, mert akkor összenyom a múltunk, és életünk törött tárgyak bazára lesz, csupa elrontott kísérlet, elhibázott mozdulat, szerencsétlen zuhanás gyűjtőhelye. De van, amivel dolgom van, amitől nem akarok megválni… Mirtse Zsuzsa írása
8
dec

Megkeresni a tavalyi madáretetőt

Az állatok felkészültek a télre: tartalékokat gyűjtenek, zsírt halmoztak magukra. Kapujában állunk a negyedik évszaknak, a lecsendesedés évszakának. Miközben mi, emberek, zajt csapunk, hogy elijesszük a sötétben felerősödő külső-belső árnyakat, ünneplünk, ahányszor csak lehet, amit lehet… Mirtse Zsuzsa írása
1
dec

Elveszített képeink

Emlékszem, kislányként mennyire szerettem nézegetni nagymamám ódon fadobozát és a benne lévő képeket. Nagy becsben tartottam őket, mindegyik mélyen bevésődött az emlékezetembe. Akkor is pontosan fel tudom idézni bármelyiket, amikor nincsenek a kezemben… Mirtse Zsuzsa írása