Címke: Lőrincz P. Gabriella

Megint eltelt egy év, íme, a százegyedik. 1920. 06. 04. a dátum, ami teljes egészében megváltoztatta nem csupán az országunk, de a nemzetünk sorsát is. A legifjabbaknak szinte már csupán mese, éljenek a világon bárhol… Lőrincz P. Gabriella írása

Megkezdődött az iskolába járás, így tanév végére, sokat viccelődünk erről a fiammal. Még néhány nap a padok között, aztán kezdődhet a vakáció. De nemcsak a gyermekeknek, hanem a tanároknak is vissza kell állni a tanításba, mert lássuk be, mégsem ugyanaz otthonról tartani az órát, mint az iskolában… Lőrincz P. Gabriella írása

Az éjszaka hatalmas csöndjével és sötétjével ölelt magához. A vályogház lelke békességgel töltött el, olyannal, amit kisgyermekkorom óta nem éreztem. Az volt az érzésem, hogy innét az ég összes csillagát láthatom… Lőrincz P. Gabriella írása

Valószínűleg a világon egyetlen járvány sem volt még ennyire kivesézve, mint a mostani, hiszen hónapokon keresztül mindenki írt róla, megfestették, megverselték – a Covid valóban megkapta a világ koronáját… Lőrincz P. Gabriella írása

Hazánkban május első vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat. Ez az ünnep egészen eltér minden mástól. Nem egyházi kötődésű, mégis, az egyházak is köszöntik az anyákat. Nem nemzeti kötődésű, de az országok vezetői is köszöntőt mondanak, hiszen ebben az egyben mindannyian egyformák vagyunk: anya szült bennünket… Lőrincz P. Gabriella írása

Amikor még nem laktam falun, de már játszottam a költözés gondolatával, egy ismerős azt mondta, eszembe ne tartsam a vidékre költözést, mert az pusztulás. Kifejtette, hogy falun nincs élet, nincs semmi, csak magába szív a nyomorúság, ott nem fogok alkotni… Nem értettem, miről beszél, ő, aki sosem élt vidéken, aki másfajta szépségeket lát, olyasmiről ad tanácsot, amit soha nem próbált… Lőrincz P. Gabriella írása

Egy nap az akkori munkahelyemen szóltak, hogy Jókai Anna Beregszászra látogat. Beírtam a naptáramba, és lelkesen vártam. Másnap mondták, hogy jó lenne, ha felolvasnám az egyik versét, s egészen addig boldog voltam, amíg meg nem tudtam, melyikről van szó. Akkor a szívem és a torkom is összeszorult, de természetesen igent mondtam. Hatalmas megtiszteltetés és óriási kihívás volt ez… Lőrincz P. Gabriella írása

Egy igehirdetőtől hallottam, hogy az intenzív osztályon nincsenek hitetlenek. Talán igaz lehet, talán valóság, hogy az élet utolsó pillanataiban, amikor már nincs velünk senki, akkor sem, ha vannak körülöttünk, Istenhez fordulunk… Lőrincz P. Gabriella írása

Idén húsvétkor talán többen maradtak otthonaikban, mint máskor, nincs utazgatás, több időt töltünk a családdal, talán kicsit emelkedettebb a hangulat. Jó szokás szerint, nagy ünnepeink előtt hullafáradtra dolgozzák magukat a nők. Nincs is olyan hölgy ismerősöm, akinek ne hallottam volna panaszt a szájából az ünnepi készülődés előtt… Lőrincz P. Gabriella írása

Amikor a lélekben nehézség van, akkor kint is mindent nehéznek észlel az ember, nehéz ilyenkor meglátni a verőfényes napsugarat, a kecses jégcsapot vagy egy apró bogarat, virágot. Érdekes kölcsönhatásnak lehetünk tanúi mind, akik a világjárvány óta tárcákat olvasunk vagy írunk… Lőrincz P. Gabriella írása