Címke: Lőrincz P. Gabriella
22
ápr
Ima az országért
Egy nap az akkori munkahelyemen szóltak, hogy Jókai Anna Beregszászra látogat. Beírtam a naptáramba, és lelkesen vártam. Másnap mondták, hogy jó lenne, ha felolvasnám az egyik versét, s egészen addig boldog voltam, amíg meg nem tudtam, melyikről van szó. Akkor a szívem és a torkom is összeszorult, de természetesen igent mondtam. Hatalmas megtiszteltetés és óriási kihívás volt ez… Lőrincz P. Gabriella írása
15
ápr
Ima
Egy igehirdetőtől hallottam, hogy az intenzív osztályon nincsenek hitetlenek. Talán igaz lehet, talán valóság, hogy az élet utolsó pillanataiban, amikor már nincs velünk senki, akkor sem, ha vannak körülöttünk, Istenhez fordulunk… Lőrincz P. Gabriella írása
8
ápr
Tavaszi takarítás
Idén húsvétkor talán többen maradtak otthonaikban, mint máskor, nincs utazgatás, több időt töltünk a családdal, talán kicsit emelkedettebb a hangulat. Jó szokás szerint, nagy ünnepeink előtt hullafáradtra dolgozzák magukat a nők. Nincs is olyan hölgy ismerősöm, akinek ne hallottam volna panaszt a szájából az ünnepi készülődés előtt… Lőrincz P. Gabriella írása
1
ápr
Gondolatröptetés
Amikor a lélekben nehézség van, akkor kint is mindent nehéznek észlel az ember, nehéz ilyenkor meglátni a verőfényes napsugarat, a kecses jégcsapot vagy egy apró bogarat, virágot. Érdekes kölcsönhatásnak lehetünk tanúi mind, akik a világjárvány óta tárcákat olvasunk vagy írunk… Lőrincz P. Gabriella írása
25
márc
Társaság
Úgy tűnik, fogytán van a lelki tartalékom, ugyanis azt vettem észre, hogy az egyedüllétem magánnyá kezd változni. Persze a járvány alatt sokakat elér ez az érzés, kit hamarabb, akár hetek alatt, kit később, akár egy év után… Lőrincz P. Gabriella írása
18
márc
Születésnap
Amióta a közösségi lét az online térbe költözött, erre rá is van kényszerülve a világ, még ezen a nagy játszótéren is lehet ünnepelni, magunkat éltetni, mert éhezi a szeretetet, az odafigyelést, a törődést az ember. Most talán jobban is, mint máskor. Amikor az ölelések csak üzenetben érkeznek, magányosabb a hétköznap és az ünnep is… Lőrincz P. Gabriella írása
11
márc
Zászló
Milyen sokszor vettem már részt 1848–49-es forradalom és szabadságharcról való megemlékezésen! Diákként verset mondtam, könnybe lábadt szemmel énekeltem a Himnuszt, büszkén viseltem a kokárdát. Később beszédet mondtam, köszöntőt, koszorút helyeztem el, tartottam lobogót, zsűriztem versmondókat. Az idei március 15. más lesz… Lőrincz P. Gabriella írása
4
márc
Nő
A kérdést, hogy mi kell a nőnek, szerintem már mindenki feltette, titkon a nők is, főleg ruhaválasztás, párválasztás – vagy bármilyen választás alkalmával. És mivel mi magunk is gyakran tanácstalanok vagyunk önmagunkat illetően, mihez is kezdhetne a férfi velünk szemben? Én voltam olyan bátor az ünnephez közeledve, hogy kedves férfi ismerőseimet kérdeztem: mi kell a férfinak… Lőrincz P. Gabriella írása
25
febr
De csodás!
Voltam már Budapesten utazó, vendég, bentlakó, vándor, de sosem voltam még ennyire elvágyódó. A bezárt szórakozóhelyek, az üres padok… sosem hittem volna, hogy valamikor valahonnét a zaj és a tömeg fog hiányozni nekem, aki a világ végére menekült ezek elől… Lőrincz P. Gabriella írása
18
febr
Farsanghiány járvány idején
Elmarad idén a farsangi maszk, helyette olyan egészségügyi maszk van az arcunkon, amit szívünk szerint soha többé látni nem akarunk, örömünnepnek számít, ha a rokonokkal tudunk találkozni, és igazi izgalom nyolc után öt perccel hazaérkezni… Lőrincz P. Gabriella írása