kalmika
30
szept
30
szept
Az árból nem engedett
Picasso úgy nyilatkozott, egy mű annyit ér, amennyit fizetnek érte. Ennek az élet sem mond ellent, az alkotó személyének tisztelete elválaszthatatlan a mű/életmű népszerűségi fokától. Csakhogy az idők sodrában Justitia mérlegének igazságosztó nyelve nem mindig arra billent, amerre elvárták tőle… Árkossy István írása
30
szept
Kollektív árnyékban
Hegedűs Imre János írása Lászlóffy Csaba Vasárnapi pszichoanalízis című kötetéről
29
szept
Ha szerelmünk kissé sokáig plátói, tönkretesz.
Honoré de Balzac
29
szept
Aphrodité a páternoszterben
Sokáig féltem a fiúktól. Féltem a közeledésüktől, zsenge tolakodásuktól, és az előbb-utóbb kikerülhetetlen, rettegett kérdéstől, hogy nem akarunk-e járni. (Nem.) Egyrészt azért nem, mert kialakulatlanok és lükék voltak – igaz, magamat is ilyennek tartottam. Másrészt azért (nem), mert éppen soha nem volt szabad vegyértékem, lekötöttek egyoldalú rajongásaim… Mirtse Zsuzsa írása
28
szept
Az első író, akivel találkoztam
Ha egy szép napon úgy adódna, hogy önszántamból a fenti címmel írnék fogalmazást – nagyon úgy fest, hogy most éppen ez a helyzet állt elő –, a pontosság érdekében két esetet idéznék fel. Ugyanis a legelsőnél csak öntudatlanul voltam jelen, a találkozás szó valódi értelmében a második volt az első… Zsille Gábor írása
28
szept
