kalmika

29
dec

Maga az élet a legcsodálatosabb tündérmese.

Hans Christian Andersen
29
dec

Oscar Wilde: A vöröshajú királylány

Kosztolányi Dezső fordítása
29
dec

Üvegcipellő és aranykanál

Az életünk nem egyenesen ível fel: a rend, a rendezettség időről időre felbomlik, a mélységek és a sötétség megtapasztalása sem kerülhető el. A mesében a kút, a barlang, a sötét erdő, az alsó világ ennek a helye… Mirtse Zsuzsa írása
28
dec

A határainkon nem léphetünk túl, de kötelességünk odáig elmenni.

Vasadi Péter
28
dec

Karinthy Frigyes: Üzenet a palackban

28
dec

Palackba zárt versek

Év vége felé sorban érkeznek az összegzésre buzdító körkérdések különféle folyóiratoktól. Ezt nagyon helyesnek tartom, hiszen időnként szükséges leltárt készíteni, eltöprengeni, megállítani egy percre a mókuskereket. Például az egyik lap arra kért, írjak néhány sort a kedvenc versemről. Válaszom lényege az volt, hogy kedvenc versem nincs, mert csak legkedvesebb verseim vannak… Zsille Gábor írása
27
dec

Sárközi György: Szépségek s fájdalmak anyasága

26
dec

Reményik Sándor: Mikor a villany elalszik

26
dec

Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé az élet világossága.

Jn 8,12
26
dec

Lépjünk kicsit visszább az időben!

Korán sötétedik. Délután négykor lámpa nélkül már az orromig sem látok az íróasztalomnál. Nagy csodálkozásomra az idén visszatért a fény az oslói lakásokba. Látom az olvasó szemét nagyra kerekedni, szemöldökét égbe ugrani. Egy rövidke tárcában nehéz lesz mindezt jól kimagyarázni… Kovács katáng Ferenc írása