Olvasat
Mirtse Zsuzsa
Amikor gyertyát gyújtok, magamért is teszem. Hogy legyen erőm, türelmem és állhatatosságom gondozni azoknak az emlékét, akikért a gyertyát meggyújtottam. Mert a cserbenhagyott emlékek szomorú dolgok. Először csenevészek lesznek, aztán idővel teljesen elfogynak. A nagymama, akire már nem gondolunk másfél éve egy szemhunyásnyit sem, a régi játékmackó, akit belepett a por a legfelső polcunkon…
Mirtse Zsuzsa írása