kalmika

9
ápr

A kéz dadog

A kézmozgásra mostanában elkezdtem a száj analógiájával gondolni. Az, hogy a beszéd és az írás hogyan állítható párhuzamba, már unásig tárgyalt. Van azonban egy vetület, amely úgy az írás-, mint a beszédképtelenség gyökeréig nyúlik. Ez pedig az idegek emlékezőtehetsége…
Sarnyai Benedek írása
9
ápr

Az olvasás vége

A kilencedik kerületi, név szerint Ferencvárosi Művelődési Központban, a bejárat mellett van egy szép nagy könyvespolc, ahová bárki bevihet és ahonnan bárki elhozhat könyveket. Én, mint könyvfetisiszta, természetesen soha nem viszek oda semmit, de a szabadrablás örömével vetem rá magam a polcra minden alkalommal, amikor ott járok…
Nagy Koppány Zsolt írása
8
ápr

A szeretet mindenekelőtt a csendben való figyelem.

Antoine de Saint-Exupéry
8
ápr

Ady Endre: A békés eltávozás

8
ápr

„éljék az életet, hogy legyen mire emlékezni”

Szakonyi Károllyal Nagy Lea beszélgetett
8
ápr

A csend lehelete

„Az Isten, aki mindig itt van, / csak nem hallod, mert olyan zaj van.” Károlyi Amy verssora. Ezt szavaltam a barátom temetésén. De mielőtt elkezdtem volna, percekig álltunk némán. Vártunk valamire. Az elmúlás katarzisára, egy temetési szertartás idilli keserűségére…
Tallián Mariann írása
7
ápr

Lélek és nem vér szerinti rokonságot kötni csak az ember képes.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol
7
ápr

Reményik Sándor: „És elvérezni egy fonák igén…”

7
ápr

Apucifoci

Szemelvények Nagy Koppány Zsolt kötetéből
7
ápr

Ami összeköt

Döbbenten nézek körül a világban. Az alatt a több mint négy évtized alatt, amióta látom, mintha kifordult volna a sarkaiból. Persze, mondhatja bárki, hogy az ember alapvetően nem változik, és igaz is lehet, de az is ugyanúgy, hogy talán már nem is tudja, hogyan kerülje el a zsákutcákat…
Farkas Wellmann Éva írása