Zsurnál

3
ápr

A referenciális olvasatról

Azt elég korán, szinte ösztönösen megtanulja minden olvasó, hogy a szerzőnek egy szavát sem szabad elhinni. Feltéve, hogy nem akarunk nevetségessé válni. Márpedig ritkán akarunk – esetleg udvarlás közben vagy gyereksírás-csendesítéskor: olyankor mindenre készen áll és képes az ember, de ez viszonylag ritka a könyvekkel kirakott életúton… Nagy Koppány Zsolt írása
2
ápr

A mélypont ünnepei 2.

Kedves Barátom, megígértem: időnként tudósítalak irodalmi életünk bozótosából, hogy tájékozott lehess az óceánon túl. Három hete Tölgyesi Hübrisz Tarhosról írtam, aki évek óta álneveken küldözget leveleket szerkesztőknek, érzelmileg zsarolva őket, közlésért kuncsorogva. Ezúttal egy sokkal egzaltáltabb irodalmi jelenségről szeretnék mesélni, akit úgy hívnak: Barta-Né Otília… Zsille Gábor írása
31
márc

Az ismeretlen határán

Tocqueville szerint az amerikai demokrácia voltaképpen bizonyos értelemben diktatúra. Nem tetszett neki például, hogy egy nép többsége bármit megtehet pusztán a többség jogán, mert úgy vélte, a teljhatalom önmagában véve rossz és veszélyes dolog. Ami pedig a leginkább zavarta Amerikában, az nem az ott uralkodó túlzott szabadság, hanem éppen a zsarnokság elleni biztosítékok csekély száma volt… Bene Zoltán írása.
30
márc

Enyves módszer

Nemrég kiadtak egy, a Postcrossing közösséget köszöntő bélyeget. Hogy mi a csuda ez a Postcrossing? Egy online felület, amelynek célja, hogy a valódi postai képeslapok cseréje útján összekapcsolja a világ különböző részeit. Segítségével bárki küldhet és kaphat képeslapot a világ bármely részéről. A címzettet a Postcrossing véletlenszerűen választja ki… Király Farkas írása
29
márc

Magyarul írni, olvasni Kárpátalján, a XXI. században?

„Nyelvében él a nemzet” – szép és súlyos gondolat ez. Bár valójában csak akkor érti meg az ember, mikor korlátok közé szorul. Mikor idegen nyelven kell tanulnia az anyanyelve helyett. A nyugati humanizmus egyik törekvése az volt, hogy ne így legyen. Ilyesmi már nem fordulhat elő a huszonegyedik századi Európában! Vagy talán mégis?… Lőrincz P. Gabriella írása
28
márc

Milyen a jó olvasás?

Van valami mágikus és örömteli abban, ahogyan magánügyként olvasva válogat az ember, mintha utazna, és megmagyarázhatatlan, amiért éppen úgy jönnek a könyvek sorban, ahogyan a fák… Kontra Ferenc írása
27
márc

Néhány szó az idézésről

Cikkírás közben gyakran elgondolkodom azon, vajon mennyire jó ötlet, hogy viszonylag sokat idézek a recenzált könyvekből. Meg hát… hogy etikus-e. Ugye, a szegény regény-, vers- vagy tanulmánykötet-szerző vizes rongyon és fűzőn élve, nagy nehezen megírja élete legújabb főművét… és akkor jövök én a BMW-mmel, és egy könnyed másolással idézem tőle a legjobb mondatokat… Nagy Koppány Zsolt írása
26
márc

Modern hírek

Üldögélek otthon, bekapcsolom a világot, és mindenfelől megérkeznek hozzám a hírek. Például egy közszolgálati rádióműsorból megtudom, hogy az egyik legismertebb olasz cég húsvéti meglepetésként piacra dobta vadonatúj fejlesztésű gyóntatószékét. A szuper fülke ára most akciós: mindössze hatezer dollár darabja. A bolondnak is megéri!… Zsille Gábor írása
24
márc

Alkotó olvasás vagy információszerzés?

Az olvasás helyzete olyan, akár a bőgősé a cigánybandában: járni jár neki a gázsi, csak nem jut – ehhez hasonlóan az olvasásra szükség van ugyan, mégse nagyon műveljük… Bene Zoltán írása.
23
márc

A nő, aki börtönbe festette magát

Zehra Doğan törökországi kurd művész és nő. Huszonöt évesen tartóztatták le, két évet és kilenc hónapot kapott, mert posztolt a fészen egy festményt. Megfestett ugyanis egy fotót, ami a szír határ melletti városban, Nuszajbinban készült. A fényképen jól látszik, mi maradt a többnyire kurdok és jazidik lakta város egy részéből, miután a török hadsereg lerohanta… Király Farkas írása