22
márc

Fűben-fában történelem

Gosztola Kitti közel tíz éve foglalkozik ökológiai kérdésekkel, ember és környezet kapcsolatával. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen, festő szakon végzett 2012-ben, itt folytatta doktori tanulmányait is. 2019-ben kezdte el a tranzit.hu-val a Lehetőségek tere elnevezésű kezdeményezést, ami középiskolás korú fiatalok számára ajánl képzőművészeti és demokratikus pedagógiai módszereken alapuló foglalkozásokat.
Somogyi-Rohonczy Zsófia írása
19
márc

Verebek jönnek, verebek jönnek – Gondolatok a Verebek világnapja alkalmából

…ebben a bonyolult világban, ahol érték a harsányság, és érvényesülni, tetszeni kell, az egyszerű nem elég jó. Az egyszerű dolgok a célnak megfelelőek, mentesek a felesleges dísztől, őszinték, érthetőek, de túlszabályozott, teljesítményalapú környezetben butuskának, csendesnek, értéktelennek tűnhetnek. Pont ilyennek látom a verebeket. Egyszerű, barna-szürke tollazatuk nem emeli ki őket a madarak közül…
Vöröskéry Dóra írása
15
márc

„A macskám és köztem spirituális kapcsolat van”

L. Takács Bálint első könyve, a Bad trip című novelláskötet azzal szippantja be az olvasót, hogy parádés társadalomkritika egzisztencialista fűszerezéssel. A fiatal szerző nem fél szereplői szájába adni már-már szentenciának is beillő bölcseségeket. Emellett, a fordulatos történetek csillogása és a karakterek szikrázó dialógusai között, markáns ökológiai szál is végigvonul a könyvön.
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja
12
márc

Az irracionális kereséséről – A nemzetközi π-nap alkalmából

…A birtokbavétel második lépésének lehetünk tanúi a pí-nap esetében: az ember jelentést, misztériumot ad a puszta érzékszervekkel mérhetetlen számhalmaz egyes elemeinek. Ami pedig ebben különösen érdekes: a jelentésadásban nem tudunk túllépni a saját természetességünkön, a saját érzékszerveinken…
Sarnyai Benedek írása
8
márc

„a család minden tagja akarja a macskát” – Macskamentés a hétköznapokban

Az állatmentő egyesületek, alapítványok áldozatos munkája ellenére hazánkban még mindig több százezer macska él az utcán, ami a téli időszakban különösen veszélyezteti az életüket. Az örökbefogadás és a felelős macskatartás legfontosabb kérdéseiről beszélgettem a Macskamentők Alapítvány elnökével, Tóth Tildával.
Kis Petronella interjúja
5
márc

„az erdei futás a medvék miatt cseppet rizikós”

Sokan öltöttek futócipőt a hazánkban 2020-ban kezdődő Covid19-koronavírus-járvány miatti első lezáráskor, hogy egészségügyi futásra vagy sétára indulva szabaduljanak kicsit ki a lakásukból. Jót mulattam azokon, akik még, biztos, ami biztos, kutyát is kértek kölcsön a sportolás legalizálásához. Az eseményeknek ez a része egy ideig ugyan jó tréfák és mémek forrása volt, mindazonáltal még inkább megerősítette a belátást: A természetben való mozgás létfontosságú az ember számára. Varga Melinda költő, szerkesztő életének rendszeresen része a futás.
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja
1
márc

Szép és boldog halak

Bodó Iván halászati mérnök, ismeretterjesztő író felmenői között balatoni halászok, hajóvezetők és tanárok egyaránt voltak – volt kitől örökölnie a víz szeretetét, a vízi élővilág ismeretét és az elhivatottságot is.
Mirtse Zsuzsa interjúja
26
febr

Gondolatok az alkotás ritmusáról kertben és műteremben

Mátyási Péter 2009-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Mesterei – Molnár Sándor és Drozdik Orsolya – eltérő és sajátos utat mutattak neki a képzőművészetben. A Molnár Ani Galéria szerződtetett művésze. A képzőművészeti tevékenység mellett az Eleven Blokk Művészeti Alapítvány elnöke, az Albertfalvi Hely- és Iskolatörténeti Gyűjtemény munkatársa, és rajzszakkört is vezet.
Somogyi-Rohonczy Zsófia írása
22
febr

„a mentális kikapcsolódás miatt teázom”

Varga Marianna okleveles kertészmérnök és teaszakértő. Magyarországon termeszt teát, magyar teakertészeket mentorál, és a teakultúrát népszerűsíti hazánkban.
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja
19
febr

Két természet és a kubizmus

Schiller írja A naiv és szentimentális költészetről című írásában, hogy az európai kultúra a görögök óta olyannyira eltávolodott a természet érintetlenségétől és naivitásától, hogy szinte teljesen megszűnt a kapcsolat azzal a közeggel, melyből szőrös őseink kifejlődtek. Megszűnt az egység szubjektum és objektum, ember és természetes környezete között…
Hegyi Damján írása