Címke: Lőrincz P. Gabriella
3
febr
Antológiák
…kezembe kerül egy olyan antológia, ami meghatározta a gyermekkorom versélményeit: a Vergődő szél című válogatás. A Magvető 1990-ben adta ki, s 1953–1988 között íródott verseket és prózákat tartalmaz, kárpátaljai szerzők tollából. Micsoda időszak, micsoda változás!…
Lőrincz P. Gabriella írása
Lőrincz P. Gabriella írása
20
jan
Szabad egy tárca?
Napjainkban, főként irodalmi körökben divatos arról siránkozni, hogy elfogytak az olvasók, hogy a digitalizáció kiszorítja a könyvet, hogy nem szükséges már semmi jó és semmi szép. Ez főként akkor tör elő, ha szegény író két pohárkánál többet kortyol, és az amúgy is hiperérzékeny lelkét a megszokottnál közelebb engedi ehhez a rút világhoz…
Lőrincz P. Gabriella írása
Lőrincz P. Gabriella írása
6
jan
Túl az ünnepeken
Elkezdődött hát egy újabb esztendő. Nagy vígsággal, hangoskodással szokás temetni az óévet és köszönteni az újat. Ünnepelni minél látványosabban, hódolva a szokásoknak, disznóhúst, lencsét, virslit enni, csörömpölni, pezsgőt inni, ez a módi. Úgy mondjuk: megtartottuk az ünnepet. Pedig valójában nem tartjuk meg. Csak ünnepelünk egyet…
Lőrincz P. Gabriella írása
Lőrincz P. Gabriella írása
23
dec
Szenteste
A szenteste a legtöbb család életében az ajándékozás ünnepe. Mára egyre kevesebben fektetnek arra hangsúlyt, hogy ezen a napon történjen a fenyőfa feldíszítése. Sokan már nem is díszítenek fát, vagy már jóval szenteste előtt megteszik azt. Egyre inkább varázstalanítjuk az ünnepet, megfosztjuk a nevében szereplő szótól, a szenttől…
Lőrincz P. Gabriella írása
Lőrincz P. Gabriella írása
9
dec
Öl-el-és?
Vannak ölelések, amiket sosem felejtünk el. Vannak olyanok is, amikre emlékezni sem akarunk, de abban a pillanatban, amikor ölelünk és ölelve vagyunk, a lelkünket tápláljuk…
Lőrincz P. Gabriella írása
Lőrincz P. Gabriella írása
25
nov
Ölelés
Hamarosan meggyújthatjuk az első gyertyát az adventi koszorún, elindulunk a fény felé, a magunkba, magunkra figyelés újra előtérbe kerül. Bár idén még nincsenek nagy lezárások, nem felejthetjük el, hogy egy világjárvány közepén csücsül az emberiség. Rengetegen betegek, sokan gyászolnak, sokan félnek, s mindez szinte megszokottá vált…
Lőrincz P. Gabriella írása
Lőrincz P. Gabriella írása
11
nov
November, a második csendes hónap
Az október és a november számomra az év két legcsendesebb hónapja. Ahogyan az ősz lassan eluralkodik a természeten, ahogyan emlékezünk a hősökre, halottainkra, elhurcoltakra, a kevesebb fény, több sötétség ellepi a napjainkat, úgy a lelkem is csendesedik…
Lőrincz P. Gabriella írása
Lőrincz P. Gabriella írása
28
okt
Könyvek, bizonytalanságok
Olvas még valaki könyveket? Tette fel a kérdést egyik ismerősöm. Persze teljes elfogultsággal bólintottam, és mondtam, hogy van igény a könyvekre. – Valóban úgy gondolom, hogy van igény, csak az olvasó épp annyira kényelmes lett, mint az egész jelenlegi világ. Szeretjük, hogy könnyű az élet…
Lőrincz P. Gabriella írása
Lőrincz P. Gabriella írása
14
okt
Vidéki csönd
Egyre több hír szól arról, hogy sokan hagyják el a nagyvárosokat és költöznek csöndesebb helyre. Egészen romantikus képet festenek a vidéki élet szépségeiről ezek a hírek. Az életét városon leélő ember a zajtól és a rohanástól megfáradtan vesz egy viszonylag olcsó, viszonylag jó állapotban lévő házikót, és beleveti magát a nyugalomba. Vagyis csak azt hiszi…
Lőrincz P. Gabriella írása
Lőrincz P. Gabriella írása
30
szept
Ősz
Az én kedves évszakom újra beköszöntött. Máshogyan ragyog már a napsugár, más az árnyék, és a levegő illata is megváltozik. Sokszor eszembe jutnak gyermekkorom őszei. Azok az idők, amikor még együtt éltünk a családi házban, heten…
Lőrincz P. Gabriella írása
Lőrincz P. Gabriella írása