Címke: Döme Barbara

14
jún

Így élhetsz több mint száz évig?

…Mióta világ a világ, kutatják, hogyan lehetséges sokáig élni. A Bibliától kezdve a mesékig mindenhol szerepelnek matuzsálemek, no meg az örök élet vize is felbukkan itt-ott. Az okot azonban eddig senki nem tudta száz százalékig megfejteni, a legtöbben csak tippelgetnek orvosi kutatásokra és megfigyelésekre alapozva…
Döme Barbara írása
31
máj

Ima édesanyámért

Gyerekkoromban gyakran elképzeltem, hogy a tengerparton nyaralok. Sőt mi több, szeptemberben rendszeresen meg is írtam az év eleji fogalmazásban, milyen szép volt a nyarunk, ugyanis a családommal külföldön kirándultunk. A valóság azonban az volt, hogy még a Balatonig sem jutottunk el a szüleim szerény fizetéséből…
Döme Barbara írása
17
máj

Nagyanyám elfogadta – és te?

Nagyanyámon mindig otthonka volt, haját szoros kontyba fogta a feje tetetjén. Törékeny, kicsi asszony volt, csinos, pedig nem sminkelt, nem járt konditerembe. Nagyanyám simán lehetett volna az arca a ma annyira divatos Fogadjuk el önmagunkat! mozgalomnak, bár kötve hiszem, hogy azok a nők, akik egyébként ezt a szlogent szívesen hangoztatják, beengedték volna akár csak az előszobájukba is…
Döme Barbara írása
3
máj

Csak erre, erre: alibit tessék!

Ha újraszületnék, Colombo felesége szeretnék lenni, én vinném ballonkabátos uram után kis kosárkában a bizonyítékokat. Klasszikus krimiken felnőve az alibi szó nem ismeretlen számomra, ám abban a formában igencsak fejbekólintott, amire a minap bukkantam a világhálón…
Döme Barbara írása
19
ápr

Úgy lájkolnék veled!

Nő vagyok, negyvenkilenc éves és függő – mondanám, ha manapság nem lenne inkorrekt arról beszélni, mi a nemem vagy minek vallom magam, ha nem feszélyezne egyre jobban az életkorom, és ha tényleg be akarnám vallani ország-világ előtt, hogy Facebook nélkül nem tudok létezni…
Döme Barbara írása
5
ápr

Ők a szüleim!

Mozgalmat hirdetek! Vedd elő szüleid fotóját és tedd közzé az interneten, mutasd meg, milyen büszke vagy rájuk! Rájuk, akik felneveltek, akik mindaddig óvtak, amig le nem hunyták örökre a szemüket. Mozgalmat hirdetek! Ha még lehetséges, beszélj mindennap a szüleiddel, kérdezd meg, mi tenné őket boldoggá, kérdezd meg, amíg nem késő!…
Döme Barbara írása
22
márc

Anyám a háborúban

Anyám a Jóisten gondoskodásának köszönheti, hogy túlélte a háborút. Azóta is mindennap hálát ad érte. S bár még csak csecsemő volt, amikor mindez történt, egy életre nyomot hagyott benne. Hogy ez miben nyilvánul meg? Azt is mindjárt elmesélem…
Döme Barbara írása
8
márc

És te mit olvasol? – Legyen ez a te meséd!

Bevallom, hiszek a csodákban, bízom benne, hogy kicsi lépésekkel is jobbá tehető a világunk. Igen, talán bolond és naiv is vagyok, de ha olvasásról van szó, szinte mindent megtennék, hogy változzon a jelenlegi siralmas helyzet…
Döme Barbara írása
23
febr

Oltási reakció

Arra ébredtem, hogy bekapcsolt a rádió. Magától szólalt meg, nem nyúltam hozzá. A szomszédban lakó jósnő szerint apám szelleme üzen a rádión keresztül, de én tudom, hogy hülyeséget beszél. A rádiót a bennem lévő csip indította el, amit az oltással juttattak a szervezetembe…
Döme Barbara írása
8
febr

Születésem története

Vettem egy rakott szoknyát és egy pettyes blúzt. Néztem magam a tükörben, s úgy rémlett, láttam már ezt a nőt a rakott szoknyájában és a pettyes blúzában, semmi nem változott, csak eltelt majdnem ötven év. Ahogy öregszem, egyre jobban hasonlítok anyámra, aki éppen negyvenkilenc évvel ezelőtt adott életet ikertestvéremnek és nekem…
Döme Barbara írása