kalmika
7
okt
Hegedűre írt szerelem
Se hang, se szó, csak a csend. Valami kimondatlan lóg a sarokban felejtett pókfonálon, meg egy születni készülő halvány mosoly. Kutyanyál a padlón, belebámulok. Őket látom tükröződni benne. A tegnapi párt, akiket a parkban láttam…
Döme Barbara írása
Döme Barbara írása
6
okt
6
okt
Az otthonról – Kerti levelek 60.
Ha az ember már veszítette el otthonát, akkor érti meg igazán, hogy az otthon mennyire fontos, értékes, mennyire nem evilágról való valami, s mégis mennyire gyakorlatias, anyagi és szellemi egyszerre, mennyire nehéz megteremteni, s mennyire könnyű mégis: hogy az otthon végső soron nemcsak ház, lakás, szobák, bútorok, komfort, hanem valami más, valami több is…
Weiner Sennyey Tibor írása
Weiner Sennyey Tibor írása
4
okt
4
okt
Az utolsó luddita naplója – 1.
Ma úgy döntöttem, újra kézzel fogok írni. Nem azért, mert ez hatékonyabb volna – sőt. A tinta lassan szárad, a papír horpad, a betűk görbülnek, ha remeg a csuklóm. Mégis: ez az egyetlen eszköz, ami nem rögzít rólam semmit, amit ne én engednék meg…
Király Farkas írása
Király Farkas írása
3
okt
Ágyban, párnák közt
Olyan világ lett, hogy az ember lassan semmi másra nem vágyik, csak arra: ágyban, párnák közt halhasson meg – ráadásul, ha kérhet még egy dolgot, ilyen sok mindent az Úrtól (nem, persze, hogy nem kérhet, de tegyük fel, csak a játék kedvéért, hogy esetleg mégis): ne kamerák előtt. Mert oda jutottunk, hogy lassan mindenki halála kamerák előtt zajlik…
Nagy Koppány Zsolt írása
Nagy Koppány Zsolt írása