kalmika

19
márc

Az olvasás jelene és jövője

A vonaton elővettem Szolzsenyicin A GULAG szigetvilág című legendás művét. A velem szemben ülő férfi megszólított: – Mit olvasol? Krimi? – Hát, tulajdonképpen igen. – És fasza izgi? Sokan meghalnak benne? – A lényegre tapintottál. Ezen a szigetvilágon rengetegen meghalnak. Szinte minden oldalra jut egy halott… Zsille Gábor írása
18
márc

Somlyó Zoltán: Rossz szomszédság

17
márc

Babits Mihály: Régen elzengtek Sappho napjai

17
márc

Versekkel igézni lehet-e még?

Az író nem hord csörgősipkát, koboldruhát, nincsenek tündérszárnyai. Fel tudjuk-e venni a versenyt ebben a színes-szagos, érzékeinkre ható óriáskirakatban, ahol minden áru, tulajdonképpen az író is?… Mirtse Zsuzsa írása
17
márc

Hiszek a költészet öncélúságában, abban, hogy egy versnek, egy regénynek semmi más célja nincs, nem is lehet, mint hogy szép legyen.

Kosztolányi Dezső
16
márc

Átszállás előtt

Szemelvények Lőrincz P. Gabriella új verseskötetéből
16
márc

Az életem olyan volt, mint egy álom, és az álmaim olyanok, mint az élet.

Babits Mihály
16
márc

Tóth Árpád: Szédület

16
márc

Díjról és álomról

Megmagyarázni az álmokat – vajon ki tudná… Pedig lett volna idő erre, hisz az emberiségnél is idősebb e jelenség: az állatok is álmodnak. Az éhes disznó például makkal – a szólás szerint; bár hogy miről álmodhat egy kanapén forgolódó macska (kutyáról?) vagy egy tappancsait emelgető kutya (macskáról?), azt egyhamar nem fogja kideríteni a tudomány… Király Farkas írása
15
márc

„Az öröm percei tartalékot képezhetnek a szörnyűségek elviselésére”

Ayhan Gökhan interjúja Tóth Erzsébet költő, esszéistával