kalmika

25
okt

Komjáthy Jenő: A homályból

24
okt

Azért indulok el mindig egy nagy útra, hogy bennem is elinduljon valami.

Cholnoky Jenő
24
okt

A tél városában

Mint minden ismeretlen helyről, voltak elképzeléseim arról is, milyen lehet a Brenner-hágó, de a valóság felülmúlt minden képzeletet. Aki arra vállalkozik, hogy Olaszország felől közelíti meg Innsbruckot éjnek idején, feledhetetlen élményben lesz része… Kontra Ferenc írása
24
okt

Rainer Maria Rilke: Őszi nap

Kosztolányi Dezső fordítása
24
okt

Ipari blues több szólamban

Haklik Norbert írása Juhász Tibor Salgó blues című kötetéről
23
okt

Az „írás” nagyon ritkán más, mint hiú önmutogatás, kínálkozó magakelletés. Néha több és más, de ez nagyon ritkán esik meg.

Márai Sándor
23
okt

Ady Endre: Hát ahogyan a csodák jönnek…

23
okt

Fickánd és lubick

Az olvasás ideális sebessége a gépelésé: az összes könyvet, amit elolvasunk, le kellene gépelnünk, mert akkor értjük meg igazán minden sorát, minden fordulatát, az alkotás minden csínját és bínját… Nagy Koppány Zsolt írása
22
okt

A vers az ember legtöményebb megnyilvánulása, leganyagtalanabb röpülése, legforróbb vallomása a létről. A legszentebb játék. A kifejezhetetlen körbetáncolása, megidézése, ritka szertartás, míves fohász. Valami, ami születésének pillanatában a halhatatlanságra tart igényt.

Latinovits Zoltán
22
okt

Ügynökségek kora

Egy irodalmi folyóirat felkért: fordítsak magyarra tucatnyi kortárs ír verset, és lesz rá céltámogatás egy valóban professzionálisan működő dublini szervezettől. Eddig jó. Ám ha kissé mélyebbre ássuk magunkat a szigetországi költők ügyeiben, különös tapasztalatokat szerezhetünk… Zsille Gábor írása