kalmika

14
febr

Imádom a teát. Azok, akik nem értik, tartalmatlannak nevezik. A szemükben csak pár milligrammal több a semminél. A parfümje, a lelke, az illúziója elvesz, mert nem tudják lemérni, és csak a sárga, forró víz marad a csészéjükben. Azt mondják, hogy nincs lelke, pedig csak az egyénisége hiányzik. Magunk adunk neki egyéniséget.

Kosztolányi Dezső
14
febr

Dsida Jenő: Esti teázás

14
febr

Diósi Mária

Életrajz
14
febr

„Minden műfaj más szépségeket és más nehézségeket rejteget”

Szenkovics Enikővel Diósi Mária beszélgetett
14
febr

Az odaégett tea

Délutánra Ani egyedül maradt. Régóta szerette volna, ha van hétvégéje, legalább egy nap, amit nem kell munkával töltenie. Amikor hosszú évek után először kapta meg ezt a lehetőséget, rájött, hogy már nem tud pihenni, vagy soha nem is tudott igazán leállni… Szilágyi-Nagy Ildikó írása
13
febr

A macska érzelmei teljesen őszinték; az emberi lények mindenféle okoknál fogva elrejthetik érzelmeiket, de a macska sohasem tesz így.

Ernest Hemingway
13
febr

Detlev von Lilencron: Szfinx a rózsák közt

Kosztolányi Dezső fordítása
13
febr

Macskák

Salak mondhatni megszépült a menhelyről való befogadás óta. (Valóban csak mondhatni…) Bizony megszépítette a szeretet, a rengeteg vicces dolog, amit naponta elkövet, mint mondjuk az, hogy folyamatosan üldözi a semmit – vagy a semmi üldözi őt –, sőt, néha el is kapja, méghozzá két manccsal… Lőrincz P. Gabriella írása
13
febr

A csalános

Szemelvények Konczek József novelláskötetéből
12
febr

Sokszínű és titokzatos

Bakonyi István írása Pósa Zoltán Az ezerkettedik, avagy az első éjszaka – Mesék a titokzatos kelet világáról című kötetéről