kalmika
4
nov
A legszebb arc
Gyakran gondolok vissza azokra a felemelő pillanatokra, amikor, a véletlen vagy a rendeltetés kegyeiből – többnyire csak rövid ideig –, de mégis csak lehetőségem nyílt egykor találkozni az erdélyiség ethoszának immár legendává magasztosult személyiségével, Kós Károllyal… Árkossy István írása
3
nov
Tükör a bükkfatemplomban
Különös, hogy ködös erdőben mintha tisztábban látnám magam. Jobban érzem a testhatáraimat, és a lélekhatáraimat is. Bizonyossággal tudom, ki tartozik valóban hozzám, kivel van dolga az életemnek – és melyek az álságos, hiteltelen kötéseim… Mirtse Zsuzsa írása
2
nov
2
nov
A kikapcsolt mikrofon titkai
Immár huszonöt éve forgok az irodalmi élet sűrűjében, és megfigyeltem, hogy a legérdekesebb mondatok mindig kikapcsolt mikrofon mellett hangzanak el. A tudományos irodalmi konferencia előadásai, valljuk be, eléggé unalmasak, a túlzó fényekkel megvilágított teremben csupa hivataloskodás, csupa szakmázgató póz… Zsille Gábor írása
31
okt
Az emlékezés viaszcseppjei
Az emberi élet történetében mindig is valamiféle miszticizmus lengte körül a halált. A halál az a végső megsemmisülés, elmúlás, pusztulás, enyészet, exitálás, megszűnés, eltávozás, amit az agyunkkal már felfogni képtelenek vagyunk. Egy másfajta tudatállapot, amelyben automatikusan megszűnik az idő és a tér kategóriája… Lajtos Nóra írása