kalmika

16
ápr

„Van-e a ledarált csirkének lelke?”

Lackfi Jánossal Diósi Mária beszélgetett
16
ápr

Szabadság, egyenlőség, testvériség?

Meddig bírhatja a Budapesten vízre került, piros-fehér-zölden virágzó végtisztesség? Paksig? Bajáig? Vukovárig? A Fekete-tengerig? Vajon hajósembertől búcsúztak végleg? Vagy a temetők túlontúlterheltsége miatt választották ezt a módját a szerettei?… Király Farkas írása
15
ápr

Hiszek abban, hogy az embernek van egy magasabb küldetése, amit rábíztak. Értéknek azt tartom, ami ebből a világból olyan dolgot tud felmutatni, amely a bármikor érkező elmúlás pillanatával együtt nem enyészik el. Hiszem, hogy van, ami túléli az embert, van, ami túléli az írót. És ez nem minden esetben a könyve. Lehet, hogy egy mondata, lehet, hogy egy megérintő sugallata, ami egy másik emberben megfogan.

Jókai Anna
15
ápr

Petrőczy Kata Szidónia: I.

15
ápr

Oratórium

Szemelvények Iancu Laura verseskötetéből
15
ápr

Ima

Egy igehirdetőtől hallottam, hogy az intenzív osztályon nincsenek hitetlenek. Talán igaz lehet, talán valóság, hogy az élet utolsó pillanataiban, amikor már nincs velünk senki, akkor sem, ha vannak körülöttünk, Istenhez fordulunk… Lőrincz P. Gabriella írása
14
ápr

Az élet egy maszk, amin keresztül a mindenség kifejezi önmagát.

Frank Herbert
14
ápr

Ányos Pál: Egy nimfa dicséri Keményt, Ekho felel reája

14
ápr

Egy parányi láng

Gáspár Ferenc írása Jezsó Ákos Mécses a ködben című regényéről
14
ápr

Nárcisz két arca

Az ifjú Nárcisz erdei vadászat közben pillantja meg egy tó tiszta tükrében saját arcmását, a meglepő új látvány sóvárgó szerelembe viszi, és a károsan kóros érzéstől többé már nem képes megszabadulni: bezár, belezavarodik, belepusztul; saját függetlenségének függőségében vész el. Sajátos humanotrauma ez, a víz színén lebegés szerelemlobogása… Árkossy István írása