kalmika

Farkas Wellmann Évával Diósi Mária beszélgetett

Nem segít többé. Eltűnt, mint a kámfor. Észre sem vettük – csak rémlik, hogy létezett, csak annyira figyelünk fel, mint egy kihunyt csillag helyére az éji égen. Ma már nincs, és többé nem lesz. Semmi sem pótolhatatlan… Király Farkas írása

Fekete István

Részlet Iva Pekárková regényéből

Amikor még nem laktam falun, de már játszottam a költözés gondolatával, egy ismerős azt mondta, eszembe ne tartsam a vidékre költözést, mert az pusztulás. Kifejtette, hogy falun nincs élet, nincs semmi, csak magába szív a nyomorúság, ott nem fogok alkotni… Nem értettem, miről beszél, ő, aki sosem élt vidéken, aki másfajta szépségeket lát, olyasmiről ad tanácsot, amit soha nem próbált… Lőrincz P. Gabriella írása

Prótagorasz

Gáspár Ferenc írása Döme Barbara Angyalt reggelire című kötetétről

Én nem szeretem az embereket. Elnézést kérek, ha egyedül lennék ezzel a harmatkönnyű megnyilatkozással, amivel szemben másoknak ellenvetése volna, lehetne, vagy tán van is, de bevallom, a magam vetése szerint mégiscsak így áll a tétel: nem szeretem őket… Árkossy István írása