kalmika

19
dec

Reményik Sándor: A holdbeli ember-arc

19
dec

2020

Vannak fényes ragyogású, és vannak vakon sütő évek, évszámok, dátumok. Pásztázni kell a világirodalmat, a világtörténelmet, mert tüzes kéz írta föl azokat az idő falára… Hegedűs Imre János írása
18
dec

Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük.

Mikszáth Kálmán
18
dec

Dsida Jenő: Távol erdő…

18
dec

Ma megszületett bennem az ég

Hegyi Botos Attilával Kovács katáng Ferenc beszélgetett
18
dec

Felhőidő

teremtett lélek nem jár az erdőn, eső szemerkél bizonytalan szürkeségből, nesztelenül, mintha le akarná tagadni magát, te most nem látsz engem, az eső jedit játszik, vagy cinkos diszkréciót várna tőlem, hogy ne vegyem észre, ne tegyem szóvá: sárból van az ösvény, csúszik a kő, a falevelek barna itatóslapok… Király Farkas írása
17
dec

A madár nem arat, nem vet, az úr mégis táplálja.

Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj
17
dec

Reményik Sándor: A láthatatlan lakoma

17
dec

A végtelen készenlét

Személvény Lászlóffy Aladár verseskötetéből
17
dec

Miért etetünk madarakat?

Az ember imádja magát. Nem az egészséges és szükséges önszeretetről beszélek, hanem a valós és valóban visszataszító önimádatról. Nagyanyám mindig azt mondta, hogy az öndicséret gyalázat… Lőrincz P. Gabriella írása