kalmika

Apám imádta a vonatokat. Gyakran álldogált a vasútállomáson szabadidejében, és órákon át bámulta a tolató, érkező vagy induló szerelvényeket. Sosem értettem, miért nem lett masiniszta. Annak kellett volna lennie, és akkor tán boldog emberré vált volna. Miatta álldogálok olyan gyakran a Ferdinánd hídon, és nézem a vonatokat…
Tallián Mariann írása

Will Rogers

Szemelvények Lőrincz P. Gabriella verseskötetéből

…szerintem a világ egyik legbecsületesebb városában élek. Nem mondanám, hogy már eleve úgy indulok el otthonról, hogy nem cipzárazom be a táskámat, nem zárom be a lakást, vagy véletlenszerűen elhelyezek csomagokat a település tetszőleges padjain. Nem keresem a bajt, de ismerjük a természetét: elég egy óvatlan másfelé figyelés, és könnyen ránk talál…
Farkas Wellmann Éva írása

Márai Sándor

Hegedűs Imre János írása Mirtse Zsuzsa Bölcsőmben magam ringatom és A halhatatlanság vesszőkosarai című köteteiről

Van egy ember, akinek tizenhárom éve ünneplik a születésnapját. Az ember ugyan már hatvan elmúlt, és teljesen máskor van az igazi születésnapja, de ezt az új születésnapot szűk családi körben mindig megünneplik. Néha már unja, és kicsit terhesnek vagy fellengzősnek érzi, önmagát pedig ok nélkül kivételezettnek…
Gáspár Ferenc írása

Mély csend, békés szemlélődés és folyamatosan kérdéseket felvető világ az, ami Herbert Anikó munkáiban visszaköszön. Papírhoz, videóhoz, textilhez egyaránt könnyedén nyúl, hogy képei és installációi által mutasson nekünk egy rejtett világot. Egy alföldi kisvárosból indult, majd az egri főiskolán folytatta tanulmányait. Rendszeresen vesz részt külföldi rezidencia programokon, ahol egyik legnagyobb inspirációja a természet.
Somogyi-Rohonczy Zsófia írása