kalmika

Fogadkozom, ígérgetek, szeretek, akarok. Hol sikerül megtartanom őket, hol nem. Hatalmas hegyeket rajzolok, mind az enyém, máskor beérem a homokszemekkel is, azokat pergetem a tenyeremben. Pedig, ha nem tudok hegyeket rajzolni, látni magam előtt, akkor nem hajt majd semmi. A semmit nem lehet megmászni…
Mirtse Zsuzsa írása

KVÍZ

Görgei Artúr

Ez a rövidítés természetesen – ugyan mi mást, ha-ha – a kényszeres okoskodást jelöli. Megfigyeléseim szerint ez az egyik legáltalánosabb fegyver, amelyet az emberek egymás ellen alkalmaznak, egyúttal a leghatásosabb is. Mániákusan belebeszélni mások életébe, a legapróbb állítással is vitába szállni, mindig mindent jobban tudni, félszavakat kiigazítani, kéretlen tanácsokat osztogatni…
Zsille Gábor írása

Szerb Antal

Király Levente író, költő, szerkesztő, a Corvina Kiadó igazgatója, szenvedélyes tearajongó. A Teaivók zsebkönyve megjelenése kapcsán beszélgettünk vele kedvenc italáról és a kiadványról.
Viola Szandra írása

Valaha, az ókorban nem számított együgyűségnek az állatokkal való cimborálás. Pásztorfiúk, pásztorlányok szerelemről énekeltek, és a főisten, Zeusz állatalakokba (bika, hattyú) bújva bujálkodott. Megdöbbentő a tipológiai hasonlóság az eredetmondánk történetével. Egy sas vagy kerecsensólyom (nevezték turulmadárnak is) megjelent Emese álmában, „s mintegy reá szállva teherbe ejtette, s méhéből patak fakadt, mely idegen földön sokszorozódik meg”…
Hegedűs Imre János írása