kalmika

Gyerekkoromban gyakran elképzeltem, hogy a tengerparton nyaralok. Sőt mi több, szeptemberben rendszeresen meg is írtam az év eleji fogalmazásban, milyen szép volt a nyarunk, ugyanis a családommal külföldön kirándultunk. A valóság azonban az volt, hogy még a Balatonig sem jutottunk el a szüleim szerény fizetéséből…
Döme Barbara írása

KVÍZ

Konfuciusz

Nagyon sokféle zenét szeretek, de nagyon kevés zene van, amit írás közben hallgatni tudok. Legtöbbször, amikor írok, teljes a csönd, de persze ilyenkor is hallom a szél sustorgását, a méhek zümmögését, a saját lélegzetvételem, a toll sercegését – mindennek van valamilyen harmonikus ritmusa, amelyhez igazodnak a gondolataim áramlásai, a mondatok egymásutánjai…
Weiner Sennyey Tibor írása

Lucius Annaeus Seneca

…1980-as évek, este tíz felé jár, Sorrento főutcáján sétálunk Raffaelével, az olasz szállodással, aki az 56-os forradalom idején éppen Budapesten volt, csatlakozott a tüntetőkhöz, meglőtték a combját, attól kezdve rajong mindenért, ami magyar, így kerültünk mi is hozzá, csóró magyar újságírók, úti riportot írni a magazinunknak…
Bencsik Gábor írása

„[A] nikotinmérgezés nem ér véget egy hányással, az sajnos olyan nyavalya, amit ki kell heverni, [...] most a levegő óvatos szedése az egyetlen alkalmazható légzéstechnika, sípoló hangok kíséretében, meg persze a sűrű fogadkozás, hogy az életben soha többet nem gyújtunk rá.” Május 31., a dohányzásmentes világnap alkalmából kérdeztem Nagy Koppány Zsoltot a cigarettával átélt kalandjairól.
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja