kalmika

Szemelvények Kovács István egybegyűjtött verseiből

„Jó, persze, persze, akkor rettegtünk tőle, utáltuk is – de legalább embert nevelt belőlünk”, hallottam nem egyszer egy-egy tanárról, különböző társaságokban, amikor szóba került a klasszikus téma, az iskola. Sokszor eltűnődöm, hogy azok, akik az ilyen mondatokat mondják, komolyan gondolják-e, vagy csak egyszerűen egy sztereotípiához kapcsolódnak, miszerint a szigorú tanár a jó tanár, és utólag valahogy rendbe akarják tenni egykori ellenérzéseiket…
Farkas Wellmann Éva írása

Hermann Hesse

Hegedűs Imre János írása Várkonyi Nándor Az újabb magyar irodalom 1880–1940 című kötetéről

Jön az ősz, egyre sötétebb minden, jön a tél, a Nap már délután négy körül eltűnik, reggel meg nem akar felkelni. Ilyentájt szaporodnak a pozitív hangulatot erősítő (ál)hírek, a tökéletes étrendről és fogyásról, vagy arról, hogy a tudósok szerint nem kizárható az örök élet…
Gáspár Ferenc írása

Illyés Gyula

Kosztolányi Dezső fordítása

„Szívesen részt vennék az irodalomterápiás csoportban, de engem nem kell terápiázni” – írta a nekem visszaküldött jelentkezési lapjára egy olvasni szerető férfi érdeklődő. Bár az utóbbi években Magyarországon is egyre jobban bekerült a köztudatba a biblioterápia vagy irodalomterápia mint személyiségfejlesztő, illetve önismereti módszer, és egyre több helyszínen hirdetnek meg ilyen csoportokat, még mindig sok bizonytalanság és félreértés övezi…
Kollarits Krisztina írása