Zöld

A világ lakosságának körülbelül tíz százaléka balkezes. A balkezesek világnapját 1976 óta ünneplik, augusztus 13-án. Eredetileg az volt a célja, hogy tudatosítsa, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az, ha valaki balkezes, egy jobbkezesek uralta társadalomban…
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja

…Az ösztön és memória felől nézve: a népi bölcsesség csakugyan emberfeletti képességgel áldotta meg az elefántot. Egy élőlény, ami nem felejt; mi arról azonban gyakran megfeledkezünk, hogy ez a nem felejtés éppen mit is jelent. Jelen értekezés szerint nem mást, mint egy teremtményt, amelyben természetes módon kibékült az, ami az emberben békíthetetlen…
Sarnyai Benedek írása

A geográfus Yi-Fu Tuan szerint a sziget egyike – az erdő, a part és a völgy mellett – azoknak a természetes környezeteknek, amelyek alapvetően formálták az embernek az ideális világról szőtt álmait. Furcsán hangozhat a kontinensen lakóknak, és főleg nekünk, magyaroknak, akik többnyire olyan helyeken élünk, amelyeknek még tengerkapcsolata sincs, de a sziget az európai kultúra egyik meghatározó alakzata…
Smid Róbert írása

Dr. Hangay György kutató, muzeológus, entomológus, természettudományos ismeretterjesztő, a Sydney-i Australian Museum főpreparátora és a kiállítási osztály projekt menedzsere volt nyugdíjazásáig, szobrászként és festőművészként is ismert. Kalandos életútja kapcsán az ausztrál természetvédelemről is beszélgettünk.
Mirtse Zsuzsa interjúja

Szente Anita múzeumi munkatárs, író, papír- és bőr-restaurátorművész szakos hallgató. Első kötete az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában 2021-ben jelent meg Blues, libabőr és köntös címmel. A titokzatos novellákban a szerző szakít az újszentimentalista természetbálványozással.
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja

Az állatok (köztük a kutyák) védelmének és tartásának mai magyar szabályozása igen komplex. A törvény célja az állat védelme mellett az ember felelősségtudatának fokozása…
Gerzsenyi Gabriella írása

Murányi Sándor Olivér író, harcművész, népi táncos. Székelyudvarhelyen született, jelenleg kétlaki életet él: a Szentendrei-szigeten, Surányon és szülővárosa közelében, Homoródfürdőn lakik. Legutóbbi prózakötete Folyamtánc címmel jelent meg. Egész életében aktív szerepet játszott a mozgás: gyerekkora óta néptáncol, karatézik, lovagol, horgászik. Egyike azon magyar íróinknak, aki a leginkább otthon van a természetben.
Kovács Dániel Gábor interjúja

A legnagyobb közhelyek egyike, hogy olyan korban meg társadalomban élünk, ahol az információ és annak testi hordozója, az inger a minden. Egyetlen nap alatt annyi inger (és általa információ) rohan el felfogószerveink előtt és az agyunkban, amennyit a jelenkort megelőző történelmi korokban élő egyszerű embernek egy egész élet alatt volt lehetősége megtapasztalni…
Hegyi Damján írása

A hidegháború végével a tudományos fantasztikus művek, a sci-fi mutációjaként nyert egyre nagyobb teret magának, majd az ezredforduló után, a mind fenyegetőbb ökológiai krízisben vált különösen népszerűvé a cli-fi, vagyis a klímafantasztikum/klímafikció műfaja…
Smid Róbert írása

Ha olyan lényeket veszünk szemügyre, mint az egyes cápafajok, mindenképpen érdemes föltenni a kérdést: miért is félünk tőlük? A jelenség mélyén azt a fajta félelmet találjuk, amit a krokodilok, aligátorok, mérgeskígyók vagy nagymacskák esetén. Az európai ember számára ezek a lények nem képezik a hétköznapi tapasztalat részét, ahogy az a környezet sem, ahol élnek…
Sarnyai Benedek írása