Címke: Nagy Koppány Zsolt

10
júl

Évjárat és ívjárat

Nem szívesen büszkélkedem a műveletlenségemmel, de vannak kárörvendő olvasóim, akiknek nagy örömet okoz egy-egy ilyen beismerés, s ha mulatságos, akkor miért is ne? Nevessünk együtt – csak aztán nehogy Önök is megjárják… Nagy Koppány Zsolt írása
3
júl

Bölcsességek könyvei

Vannak olyan idézet- és aforizmagyűjtemények, amelyek arra hivatottak, hogy az összeállító kiadók sok pénzt keressenek velük, illetve hogy a nép egyszerű fiát olcsón (értsd: a kutató, értelmező, elmélyülő munka megspórolásával) pallérozzák…… Nagy Koppány Zsolt írása
26
jún

Vásott íny

Vajon miért van az, hogy néhány éve már képtelen vagyok hosszabb, és az Internet Movie Database-en a „drama” jelzővel illetett filmeket végignézni? Hosszú könyveket nem megerőltető olvasni, és jól megcsinált sorozatokat is szívesen nézek, sőt egyenesen imádom őket. De a filmekkel valami baj van… Nagy Koppány Zsolt írása
19
jún

Begyűjtöm az anyagot

Múltkori kórházi kalandom után kerestem egy nagyszerű belgyógyászt, aki nem csak remek szakember, hanem emberszámba is veszi a beteget, és azóta hozzá járok, derítené ki, mitől nő bennem a vesekő. Átvesszük az eddigi, vesekőpor ködébe vesző múltat, átnézzük a töméntelen zárójelentést, majd vért csapolnak, de ha szükség van további kutatásra is, akkor jön az anyaggyűjtés… Nagy Koppány Zsolt írása
12
jún

A gépezés felfalja az idődet

Én még mindig elég sokat olvasok, ahhoz képest. De bevallom, fáradok, és sokkal könnyebb bambulni a gépem vagy a telefonom előtt, mint egzisztencialista felhangokkal tűzdelt filozófiát olvasni – amely galád módon szépirodalomnak álcázza magát – komoly agymunkával. Ezért aztán nem is teszek mást időm nagy részében, mint bámulom a gépet… Nagy Koppány Zsolt írása
5
jún

A vicces feliratok mesterei

A minap éppen hazafelé tartottam (igen, a János hegyről, ahol dohogtam egy jót múlt héten), amikor elhajtottam egy Dacia Logan mellett, melynek oldalsó ablakán a következő viccesnek szánt feliratot láttam: „Az év autója volt. Nagyapám idején.”… Nagy Koppány Zsolt írása
29
máj

Kiskirándulók

Van ez a fixációm, hogy zsenge korom és makulátlanul tiszta szervezetem (mely sem dohányfüstöt, sem alkoholt nem ismert soha) ellenére eljárogatok sportolni a hegyre, a Jánosra, mert hát soha nem tudni, mikor leszek negyvenéves, posztdohányzó s az italt évekig meg nem vető egyén… Nagy Koppány Zsolt írása
22
máj

A természetellenes arrogancia

Elképesztően sok arrogáns alakot, jelenetet ismerek, mind a közös tudatalattink kifejeződéseként funkcionáló közéletben, mind az irodalmi életben, mind pedig a saját múltamban. Napestig lehetne sorolni, olyanokat is, amilyeneket most már le sem írnék, mert kegyeletsértés volna… Nagy Koppány Zsolt írása
15
máj

Az ánfrendelés fölöttébb barátságtalan metafizikája

Nemrég meglepődve vettem észre, hogy két „barátom” is „kijelölt” (a bejelölés mintájára és ellentéteként), vagyis törölte a barátságunkat, sőt ismeretségünket a kék színű közösségi oldalon. Azon túl, hogy szánalmas és gyermeteg dolognak tartom ennek felemlegetését, szánalmas és gyermeteg dolognak tartom ennek elkövetését is… Nagy Koppány Zsolt írása
8
máj

Mit kéne írni, avagy a sztorizó GPS

A kérdés persze csak félig komoly, mivel tudom a választ: azt a fránya regényt kéne végre megírni, amire oly régóta készülök, meg néhány újabb halhatatlan novellát, humoreszket, ilyesmit – de a játék kedvéért nézzük meg mégis… Nagy Koppány Zsolt írása