Címke: Mirtse Zsuzsa

13
febr

A pad és az eső

Visszaintegetsz, még egyszer visszanézel, aztán elindulsz az autód felé. Aztán egyszer csak megérted, hogy nem lesz több. Mikor is volt az utolsó? Nemrég. Talán tegnap. Vagy a múlt héten? Hónapban? Tényleg, mintha most történt volna. Persze, régóta készültél arra, hogy megtörténik – majd, valamikor. Semmiképpen sem most…
Mirtse Zsuzsa írása
10
febr

Érzékszervek bevonásával megmutatni a természet csodáit

Révészné Petró Zsuzsa kommunikációs szakemberrel, a Nyíregyházi Állatpark szóvivőjével és oktatási vezetőjével beszélgettünk az állatkertek megváltozott szerepéről, az élőhelyen kívüli fajmegőrzésről és az állatterápiáról.
Mirtse Zsuzsa interjúja
30
jan

Pál és az árnyak

…Mi történt száz év alatt az emberi lélekkel? Semmi különös. Ugyanúgy félünk, féltünk, szeretünk vagy nem szeretünk, játszmázunk, hallgatással büntetünk, nyiszáljuk a másik lelkiismeretének húrjait, mint akkor…
Mirtse Zsuzsa írása
23
jan

Megelégedni azzal, ami van

Czigány Ildikó állatvédővel, rádió- és televízió-műsorok vezetőjével, Magyarország első légitársasági pilótanőjével beszélgettünk az élővilág és a benne élő ember kapcsolatáról, e kapcsolódás lehetőségeiről és a megélhető, önazonos életről.
Mirtse Zsuzsa interjúja
16
jan

Hegyem, mezőm, szederfám

Nehezen alakítok ki kötődéseket, de nehezen is tudom felszámolni őket. Ha nem mutatkoznak értékállónak, ha hamisan csillognak, ha csalfává tennének engem – akkor is. Ezért jó tájhoz, fához, mezőhöz kötődni. A hegyeknek nincs rossz napjuk, állapotuk, fényszögük. A katáng mindig megbízhatóan kék virágot hoz…
Mirtse Zsuzsa írása
2
jan

A mesei világrend

Amikor beteg voltam, anyukám mindig adott valamilyen varázsbigyót, vitamintablettát, hogy hamarabb meggyógyuljak. Mivel ezeket rendszeresen bedobáltam az ágyam mögé, nem tudtak segíteni nekem. Valahogy így van ez a mesékkel is. A varázserejük csak akkor tud működni, ha kapcsolatba lépünk velük, ha befogadjuk őket, helyet adunk nekik magunkban…
Mirtse Zsuzsa írása
19
dec

Karácsony hava, álom hava

A negyedik évszak kapujában állok. December van, korán sötétedik. Komor a föld, fehér, szürke és fekete. Ez illik ahhoz a kevéshez, ami ilyenkor még megterem. Fekete retek a kamrában, fehér gyertya az asztalon. Fekete, fehér, kopár, csend, észak, éjszaka, hideg, sorolom. Mégis kedvemre való évszak ez. Ez a visszahúzódás, tartalékgyűjtés, szótlanság nem idegen tőlem…
Mirtse Zsuzsa írása
5
dec

Pont a mostomban

Utazásra hívlak, légy virtuális turista a saját múltadban! Bebarangolhatod egykori helyeidet, láthatod az akkori utcákat, házakat, hegyeket, fákat, folyópartot. Bármikor megállíthatod az utazást, a nagyító segítségével pedig ráközelíthetsz a részletekre is…
Mirtse Zsuzsa írása
2
dec

Az ismeretterjesztés fontosabb, mint valaha

Kovács Zsolt újságíró, író, szerkesztő, okleveles vadgazda mérnökkel beszélgettünk a tudományos ismeretterjesztésről és expedícióiról.
Mirtse Zsuzsa interjúja
25
okt

Tenyérnyi öröklét

…Sosem jártam itt egymagam, egyedül, mégis úgy sétálok most, mint akire örökül hagyták ezt az egész világot, a rétet, az erdőket, de bárhányszor is láttam, nem tudok felkészülni ennyi önzetlen, áradó szépségre…
Mirtse Zsuzsa írása