Címke: Döme Barbara

19
márc

Az a pillanat

Volt egy pillanatom, amikor a felhők fölül néztem ki a repülőgép ablakán, miközben egyre lejjebb ereszkedett a gép. Házak születtek mákszemnyi pontokból, hidak, autók, lobogó piros-fehér-zöld trikolór. Ereszkedett a gépmadár, és láttam, ahogy nagyapám nagyanyám kezét fogja a kertkapuban…
Döme Barbara írása
5
márc

Égető kérdések

Ön szerint megállította a rendőr péntek éjszaka Budapest belvárosában azt a spicces férfit, aki egy hatalmas tükröt egyensúlyozott a fején a szórakozó részeg fiatalok között? A tükör éles sarkai fejmagasságban voltak a tömegben, csak egy kicsi botlás, és bárkiben kárt tehettek volna. Szóval, intézkedett a rendőr vagy nem?...
Döme Barbara írása
20
febr

Az okoslelet és egyéb galádságok

Öreganyád szelleme éjszakánként visszajár, hogy bosszúból ijesztgessen – mondta nagyanyám, amikor olyan dolgok történtek a házban, amelyeket nem tudott megmagyarázni. Ilyen volt például, amikor éjfélkor magától megszólalt a rádió, vagy a Biblia leesett az éjjeliszekrényről és épp annál a résznél nyílt ki, ami az idősek tiszteletéről szólt…
Döme Barbara írása
6
febr

Az utolsó kézfogás

Üvegbúra alatt pihen az idő – százéves emlék, mesélő történelem egy szerelemespárról. Mirtuszkoszorú, kopott gyöngyök, nemzetiszín pántlika – minden lepréselve az utókornak. Mennyasszonyi koszorú – nem kérdezem, ki gondoskodott róla, ki tette üvegbe, ki óvta, féltette, ki üzent ezzel annak a nemzedéknek, aki száz percig sem képes becsülni, amije van…
Döme Barbara írása
23
jan

Mese a testvéreimről

Szeplős a múltunk, lepereg minden emlék a kosárba, mi szép sorban megszámoljuk és igazságosan elosztjuk háromfelé. Együtt állunk a Teremtő előtt, egymás kezét fogjuk és mosolygunk. A sarokban apró foltból ígéret születik, lehámlik a tegnap, apró darabokból rakom össze a jövőt. Kirakós életérzés, csak ti, együtt a világ ellen, vagy éppen érte…
Döme Barbara írása
9
jan

Home office

Levágott emberi testrészeket találtak egy férfi otthonában – mesélte egy ismerősöm a szilveszteri buliban, amin persze a társaság nagy része megdöbbent. Bevallom, az elején én is elborzadtam, de miután a történetben eljutott ahhoz a részhez, hogy az illető egy kórbonctani intézet dolgozója volt, mindjárt más megvilágításba került a sztori…
Döme Barbara írása
26
dec

A legszebb karácsony

Ma minden fehér, még az álmom is. Fehér angyalok szólnak fehér szavakat – azokban laknak a karácsonyi gondolataim. Ezeket vetem ma papírra, neked szánom, hogy tudd, sosem feledkezem meg rólad, s már akkor is szerettelek, amikor még nem is voltam…
Döme Barbara írása
12
dec

Nagyanyám kőtt kalácsa és az adventi várakozás

Nagyanyámat látom imbolyogni a gyertyalángban. Ujját a szájára teszi, így jelzi, nincs ideje a szónak, ma a várakozásé a főszerep. Alakja nyúlánkká lesz a lángban, táncol, kékfestő kötényéről liszt havazik. Kilép a narancsszínű látomásból, mögém áll és befonja a hajam, akár gyerekkoromban. Még a kacagásának is fahéj illata van…
Döme Barbara írása
1
nov

Az én szentjeim

…Az elmúlt hetekben sokat jártam temetőkben. Interjúkat készítettem két nagyobb riporthoz. Körülnéztem a Fiumei úti sírkertben, a Farkasréti temetőben és valamivel korábban a Házsongárdiban is. Talán meglepő lesz a kijelentésem, de békésebbnek soha nem éreztem magam, mint akkor, amikor az említett temetőkben sétáltam…
Döme Barbara írása
18
okt

Vidámpark, te drága!

Gyereket szórakoztatni anyagi csőd. Higgyék el, nem a levegőbe beszélek. Ha az ember ki szeretne mozdulni a kicsinyével, s nem csak a játszótérre akarja levinni, jó, ha egy alaposan megtömött bukszát is visz magával. Mi nemrég az egyik vidámparkban gatyásodtunk le jó alaposanv…
Döme Barbara írása