kalmika

9
júl

George Byron: Sénakherib pusztulása

Radnóti Miklós fordítása
9
júl

A magányra szükségem van, mint a levegőre. Ha sokat vagyok idegenek között s nem vonulhatok vissza otthonomba: – mintha a lelkemet vesztettem volna el!

Füst Milán
8
júl

Tóth Árpád: Bronzszobor a kávéházban

7
júl

Úgy tudni, azt követően vonta meg a New York az íróktól a tintát, hogy Karinthy véletlenül kidöntött egy félüvegnyit egy pamlagra. Attól kezdve csak ceruzát kaphattak a pincértől.

Molnár Ferenc
7
júl

Kosztolányi Dezső: Szellemidézés a New York-kávéházban

7
júl

Bubu, a New York és a bohémek

Egy táncházas éjszaka hajnalán, ami az Almássy téren ért minket, népzenész barátunkra várakoztunk, akit nem lehet felébreszteni, ha elalszik, de otthagyni se akartuk, vártuk a hajnalt a Szabadidőközpont előtt, füstöt eregetve, bort kortyolgatva. Aztán megjelent H. A. barátunk, kezében a sokszor elhagyott, de mindig megtalált hegedűjével, és együtt indulunk ki a nagykörút felé… Csender Levente írása
6
júl

Dsida Jenő: A sötétség verse

6
júl

„A kultúra szintjén most egész Közép-Európát újra lehetne teremteni”

Haklik Norberttel Ayhan Gökhan beszélgetett
6
júl

Isten halott: ám az ember természete már csak olyan, hogy talán még évezredekig lesznek barlangok, amelyekben megmutatják az Isten árnyékát. – És nekünk […] még az árnyékát is le kell győznünk!

Friedrich Nietzsche
6
júl

Sötétségben

Thaiföld legészakibb részén, közel a burmai és laoszi határhoz található az Alvó Hölgy Hegye, helyi nyelven Doi Nang Non. A legenda szerint élt egyszer, az ősi időkben egy gyönyörű hercegnő, Jao Mae Nang Non, aki, mint általában a gyönyörű hercegnők, szerelembe esett a lovászfiúval. A kapcsolatuk rangon aluli, tehát tiltott volt, ezért amikor a hercegnő teherbe esett, egy barlangban rejtőztek el… Király Farkas írása