kalmika

16
aug

A franciák azt mondják, hogy „elutazni annyi, mint meghalni egy kicsit”. Ezt sohasem hittem, mert szeretek utazni, s valahányszor vonatra szállok, úgy érzem, hogy újra éledek.

Kosztolányi Dezső
16
aug

Czóbel Minka: A vasút

16
aug

Költészet, közügyek és a tökéletes pálinka

Király Zoltán József Attila-díjas költővel Bálint Tamás beszélgetett
16
aug

#szeretekutazni

Ráérősen száguld a gyorsvonat bele a nagy alföldi délutánba, meg-meg áll mindenhol, ahol meg lehet. Fáradt vonat, értem én, Bécsből jön, messziről, s láthatóan nem is fiatal, pihenni kell, Kolozsvár messze van… Király Farkas írása
15
aug

Találkozások VI. – Birtalan Ferenc

2012 novemberében olvastam először Birtalan Ferenc verseit, pontosabban a Halottak napja, élők napja címűt, aztán minden versét, amit találtam tőle az interneten. Néhány órán belül csak az járt a fejemben, hogy szeretném ezt a költőt megismerni… Lőrincz P. Gabriella írása
15
aug

Arcunk az ég

Szemelvények Serfőző Simon gyűjteményes verseskötetéből
15
aug

Komjáthy Jenő: Jóslat

15
aug

Az írónak azért nemes a mestersége, mert ellenáll az elnyomásnak, tehát beleegyezik a magányba.

Albert Camus
14
aug

365 nap a Lackfi-univerzum körül

Ayhan Gökhan írása Lackfi János Minden napra egy sztori című kötetéről
14
aug

Az ember megérkezik, s a gondola elviszi abba a valószínűtlen, sűrű és nemes igézetbe, ami Velence. Aztán elmegy az ember Velencéből, s a gondola közömbösen úszik az utassal az apró hidak alatt, az örökkévalóság árnyékában, oly nesztelenül, mintha nem is a lagunák vizében, hanem a századokban úszna.

Márai Sándor