kalmika

1
szept

Babits Mihály: Régi friss reggeleim

1
szept

Farkasok a szekrényben

Ahogy egyre többször nézek az Idő-patakba, egyre világosabban látom, hogy mesélőkedvemet és kacskaringós fantáziámat a nagymamámtól örököltem. Lehet, van, aki azt mondaná: notórius hazudozó volt. Imádtam… Mirtse Zsuzsa írása
12
ápr

Giosuè Carducci: Az utolsó vers

Kosztolányi Dezső fordítása
11
ápr

A vers maga találja meg a dallamát

Farkas Wellmann Évával Bálint Tamás beszélgetett
11
ápr

Ha az éjszaka rendeltetése az álom, az öntudatlanság, a nyugalom, a nagy feledés, miért kell szebbé tenni az éjszakát, mint a nappalt, miért édesebb, mint a hajnal és az este, és ha a hold, ez a lassú, elbűvölő, a napnál költőibb csillag olyan tapintatos, mintha az volna a feladata, hogy felkeresse, ami a fény elől érzékenyen elrejtőzik – miért világítja át mégis oly ragyogóan a sötétséget?

Guy de Maupassant
11
ápr

Tóth Árpád: Jó éjszakát

11
ápr

Nyugodt alvás

Az esti idő szorongást hoz, valahogy minden idegenebb, fenyegetőbb a sötétben, belső félelmeink felerősödnek, ösztönösen védekezésre késztetnek. Annak tudatában alhatunk el, hogy mégis eljön a reggel, a felfrissült test akár az újjászületésben, mindent újrakezd, az esti félelmek majd nyomtalanul eltűnnek, regenerálódik a testtel a lélek… Csanda Mária írása
10
ápr

Az idő nem más, mint lét és nemlét kapcsolata.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
10
ápr

Kosztolányi Dezső: Megállt az óra

10
ápr

A slow-paradoxon

Ani lételeme volt az állandó munkálkodás, és imádta a semmittevést. – Hogyan fér ez bele egyetlen ember életébe? – gondolta, amikor nem volt ideje elmenni sétálni, vagy a teraszon üldögélni, és a madarakat figyelni. Sokszor elhatározta, hogy lassítani fog… Szilágyi-Nagy Ildikó írása