kalmika
24
okt
A kilencvenhatodik év
Anyósom kilencvenhat éves. Tíz napja nálunk lakik, mert túladagolta a vérhígítóját. Elfelejtette, hogy már bevette a napi adagját, és még beszedett belőle néhányat. Belső vérzés, rohamkocsi a Jánosba. A kórházban aztán kicsit helyrefoltozzák – infúziót kap meg új gyógyszereket –, és gyorsan kiadják nekünk… Gáspár Ferenc írása
23
okt
Az utolsó kettő
Sok szó esett mostanában az érzékenyítésről, gondoltam, csatlakozom én is lassan e nemzeti, de inkább nemzetközi sporttá vált műfajhoz. Töprengtem jó sokáig azon, hogy mire is érzékenyítsem az erre fogékony olvasókat. Csak az Oxfordi Egyetemig kellett virtuálisan elsétálnom, ahol az orrszarvúk termékenyítési projektje zajlik… Király Farkas írása
23
okt
22
okt
Jelenség
Ülök a metrón, a buszon, villamoson, vonaton, látom, ahogy az emberek félnek. Vagyis csak próbálom a szemükből kiolvasni, mert az arcukat maszk takarja. Takarja az enyémet is, a szememet látják csupán. Néhányan a tekintetüket még akkor sem emelik fel, ha épp átlépnek valakin, vagy valami figyelemfelkeltő dolog mellett haladnak el… Lőrincz P. Gabriella írása
22
okt
A közöny az embertelenség esszenciája.
George Bernard Shaw
21
okt
Orgonavirágzás
Ma is hallom, ahogy Bach D-moll toccata és fúgájának szívet-elmét megérintő akkordjai júniusi hársvirágzáskor vagy visszatérő őszi orgonaestek ünnepélyes pillanataiban betöltik a legendás kolozsvári Farkas utca gótikus csarnoktemplomának, e kiváló akusztikájú, hangversenyteremnek is beillő szakrális térnek minden zugát… Árkossy István írása