kalmika

7
szept

Mi marad utánunk?

Mi marad utánunk? A reális válasz az, hogy szellemi értelemben sajnos nem túlságosan sok. Ha valaki ezzel kapcsolatban mostanáig illúziót táplált, és szavaim villámcsapásként érik, attól elnézést kérek… Zsille Gábor írása
6
szept

Babits Mihály: Vasárnap

5
szept

Az olvasásról

Egy kedves sétálóutcában ülünk Budán, selymesen csúszó és némileg bodzaillatú száraz fröccsöt iszunk, körülöttünk vidám fiatalok, lengén öltözött lányok. Vírustól való félelemnek nyoma sincs. A csinos felszolgálónő sem visel álarcot, minden olyan, akár tavaly nyáron… Gáspár Ferenc írása
5
szept

Josef Hora: Könyvek az asztalon

József Attila fordítása
5
szept

A kézirat sosem ég el.

Mihail Bulgakov
4
szept

Van halál

Ani a munkahelyén, a Hospice-ban, naponta találkozott a három szenvedéssel, az öregséggel, a betegséggel és a halállal. A hozzátartozók is minden látogatás alkalmával újra és újra szembesültek, mégis nehezen vettek róla tudomást… Szilágyi-Nagy Ildikó írása
4
szept

Az irodalom olyan, mint a szőlő

Csanda Mária interjúja Mirtse Zsuzsával, Tallián Mariann-nal és Völgyi Tóth Zsuzsával
4
szept

Berzsenyi Dániel: A Halál

4
szept

Ne ringassátok magatokat abban a hiú ábrándban, hogy ami változó, az valaha is maradandó lehet.

Buddha
3
szept

Élete középső szakaszában a legtöbb ember megszokja a hétköznapok taposómalmát, és olyan gépiesen végzi mesterségét, ahogy nyakkendője csokrát köti meg reggelenként. Pedig hány olyan ember van ezek közt, aki valamikor saját egyénisége szerint akarta megformálni életét, sőt még a világot is meg akarta kissé változtatni!

George Eliot