kalmika

29
ápr

Ide a pénzt

Részlet Iva Pekárková regényéből
29
ápr

Tavasz

Amikor még nem laktam falun, de már játszottam a költözés gondolatával, egy ismerős azt mondta, eszembe ne tartsam a vidékre költözést, mert az pusztulás. Kifejtette, hogy falun nincs élet, nincs semmi, csak magába szív a nyomorúság, ott nem fogok alkotni… Nem értettem, miről beszél, ő, aki sosem élt vidéken, aki másfajta szépségeket lát, olyasmiről ad tanácsot, amit soha nem próbált… Lőrincz P. Gabriella írása
28
ápr

Mindennek mértéke az ember.

Prótagorasz
28
ápr

József Attila: Tiszazug

28
ápr

Angyal a grádicson

Gáspár Ferenc írása Döme Barbara Angyalt reggelire című kötetétről
28
ápr

Én, a mizantróp

Én nem szeretem az embereket. Elnézést kérek, ha egyedül lennék ezzel a harmatkönnyű megnyilatkozással, amivel szemben másoknak ellenvetése volna, lehetne, vagy tán van is, de bevallom, a magam vetése szerint mégiscsak így áll a tétel: nem szeretem őket… Árkossy István írása
27
ápr

Néha, mélyen belemerülve gondolataiba, töprenkedéseibe, ugyanazon képeket átveszi az álom, s gyakran oly erős a képzelet, hogy nemcsak ábrándképeket, de jó ötleteket is ad. Ilyenkor lát az álmodó a jövőbe. Ezért mondják, hogy az álom jó tanácsot ad. S midőn reggel felébredünk, oly messze, messze látszanak az álom varázsködén keresztül az egész éjjel hányt-vetett gondolatok, mintha hetek, havak múltak volna el aközben.

Jókai Mór
27
ápr

Ady Endre: A rém-mesék uhuja

27
ápr

Képzeletbeli segítők

Az ágyam fölötti polcon egy vesszőkosárban – mindenféle létfontosságú kacatom tetején – egy kicsi bagoly ül. Játékbagoly, kerek zsebóraszemmel. Plüssből készült, de nem játszani szoktam vele, hanem komoly feladata van: őriz. Ő vigyáz az álmomra, hogy éjszaka is rend legyen odakint, idebent… Mirtse Zsuzsa írása
26
ápr

A költészet minden tudások közül a legelső és a legutolsó – épp oly halhatatlan, mint az emberi szív.

William Wordsworth