kalmika

8
jan

Remittenda

a leveleket a paletta minden színére festő manók téli álmukat alusszák, nincs már lomb, csak a fenyőn, a tiszafán s még néhány renitens bokorfélén, az avar is színét vesztette, előtűnnek az ágak labirintusai, a fák csontvázai, a néma útvesztők… Király Farkas írása
7
jan

Mindig az újrakezdés az igazi folytatás, és ugyanazt folytatja minden igazi kezdet.

Vas István
7
jan

Kölcsey Ferenc: Remény, emlékezet

7
jan

Csillagmesék – Szélia bolyongásai

Részlet Végh Nóra könyvéből
7
jan

Idén

Megszólaltak a harangok, felcsendült a Himnusz, amire egyre ritkábban gondolunk úgy, mint a nemzetünk imájára. Nem énekeljük, csak meghallgatjuk, eszünkbe sincs tisztelni, lazán suttogunk, nevetgélünk, miközben szól. Vége a rohanásnak, és lassan a fények, a zsongás, a készülődés csak emlék lesz a többi között… Lőrincz P. Gabriella írása
6
jan

Ez a föld túl kicsi és túl nagy ahhoz, hogy az összekötő szálak elszakadhatnának, s ha mégis elszakadnának, akkor az emberi mivolt teng-leng a semmiben, és semmivé válik maga is.

Fekete István
6
jan

Salamon Ernő: Üdvözlet hazatéréskor

6
jan

Lélek fegyverben

Teleki Bálint írása Kötter Tamás Férfiak fegyverben című kötetéről
6
jan

Menni vagy nem menni…

Férfi: – Menjünk. Amint alkalom adódik, az első résen távozunk. Most már végképp nincs levegőm. Egyébként mélyen szégyellem magam férfiúi kiszolgáltatottságom miatt. Nő: – Márpedig lesz, ami lesz, én maradok. Képtelen vagyok megválni szánalmas életem itt elkoptatott éveitől, még ha az utolsó oxigénbuborékot ki is préselik belőlem… Árkossy István írása
5
jan

Sárközi György: Váltott lélekkel