kalmika

25
okt

Egy bizonyos szerző

Nem, biztosan nem fogom nevesíteni, ki a főhőse ennek az írásnak. Nincs szócikke a Wikipédián, nem hivatkoznak rá szakmai körökben, sem a bulvársajtóban. Elég legyen annyi, hogy egy olyan költőről írok, aki idén halt meg. Nem volt nagy költő, sem jó költő – még közepesnek is csak jóindulattal minősíthetjük. Néha, tíz-húsz versenként egyszer, voltak sikerült mozzanatai…
Zsille Gábor írása
24
okt

Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenchez

23
okt

Csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.

Albert Camus
23
okt

Petőfi Sándor: Az elhagyott zászló

23
okt

A győztes joga

Azon a kedden bátyám szokatlanul korán ért haza. Fél kettő lehetett. – Az egész gimnáziumot kivezényelték a Bem térre – mondta, amikor kaput nyitottam. Ő rosszul érezte magát, azért inkább hazajött. Szüleink néhány napja elmotoroztak a Bükkbe, ma kellett visszaérkezniük. Sötétedés után végre hallottuk, hogy nyílik a kapu, tolja be Apu a motort az udvarba…
Mezey Katalin írása
22
okt

Már a legkisebb macska is valóságos műalkotás.

Leonardo da Vinci
22
okt

Charles Baudelaire: A macska

Kosztolányi Dezső fordítása
22
okt

A Görgei-Golgota

Szkok Iván festő- és szobrászművésszel Kovács katáng Ferenc beszélgetett
22
okt

Macskaság

Az autó begördült a kocsibejáró elé. A kerékgumi alatt finoman ropogott a fehér murvakő. A cica a szemben álló roskadozó ház sarkánál ücsörgött. Úgy tűnt, mintha régóta várakozna ránk. Mintha ösztönösen megérezte volna, hogy nemsokára megérkezünk…
Tallián Mariann írása
21
okt

Mi az élet költészet nélkül: csontváz, melynek bíbor ajkai, igéző keble lerohadtak, melynek csontüregében a kajánság kígyója lappang.

Madách Imre