4
okt

„csakis magunkért érdemes edzenünk”

Pataki Tamás író, újságíró, 1991-ben született Dicsőszentmártonban, jelenleg Budapesten él. Egyike nemzedéke legtehetségesebb íróinak: első regényéért 2019-ben az év legjobb prózakötetéért járó Debüt-díjat vehette át a Magyar Írószövetségtől. Ha valaki találkozik vele, nemcsak választékos fogalmazásmódja, hanem átlag feletti fizikuma is felkeltheti a figyelmét.
Kovács Dániel Gábor interjúja
27
Sze

Szív és számvetés – Gondolatok a Szív világnapja és Szent Mihály napja alkalmából

Szent Mihályt gyakran ábrázolják úgy, amint éppen legyőzi a sárkányt. Szent Mihály napja szeptember 29., ugyanez a nap 2000 óta a Szív világnapja, pontosabban a szív egészségének világnapja. Ha eszünkbe jut, hogy a háromfejű sárkány megfékezése a magyar javasgyógyászat hagyományában az ember összetevőinek, hajlamainak egyensúlyba rendezését jelképezi, akkor nem is tűnik olyan véletlennek az egybeesés…
Szilágyi-Nagy Ildikó írása
20
Sze

Az ősbizalom mozgásának megfogalmazása – Budapest Táncszínház: Tánc a természetben

Erő, egyensúly, lelassultság, repülés, harmónia. A fent és a lent, égi és földi összeköttetés. Ösztönök. A természet és az ember tudatos együttléte, közös tánca. Erről beszél a Budapest Tánszínház természetben készült táncvideója. Hogyan kerülnek a táncosok a színpadról a természetbe és miért? – erről kérdeztük Sághy Alexandrát, a trailer-videó koreográfusát, a Budapest Táncszínház művészeti vezetőjét.
Izer Janka interjúja
13
Sze

„közelebb a Mindenhatóhoz földes kézzel”

Lőrincz P. Gabriella kárpátaljai költő, író, legutóbbi kötetei: Reflexiók, Könnytelen madonnák (Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2021). Nemrégiben költözött kertes házba, két évtized emeleti létezés után. Kertjéről, földközeli életmódjáról kérdeztem.
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja
6
Sze

Töltsünk több időt a kertben!

Csató József festőművész 2006-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Maurer Dóra osztályában. Mesterétől tapasztalt megközelítésmód a mai napig meghatározza a munkáját. Ez megnyilvánul abban is, hogy nemcsak fest, de kisebb objektekben, videókban is gondolkodik.
Somogyi-Rohonczy Zsófia interjúja
30
aug

„a figyelem az egyik legfontosabb feladat”

Nagygéci Kovács József 1977-ben született Sátoraljaújhelyen, jelenleg Erdőkertesen él. Református lelkész, tanár, kritikus. Tavaly jelent meg Fésülködj, ne hadarj, húzd ki magad című könyve. Főszerkesztő a Pannon Tükör Online irodalmi lapnál, recenziókat és esszéket közöl számos folyóiratban, interjúkat készít, irodalmi programokat és közösségeket szervez. A sport – különösen a futball – életének szerves része.
Kovács Dániel Gábor interjúja
23
aug

Tudja-e a jobb agyfélteke, mit művel a bal kéz?

A világ lakosságának körülbelül tíz százaléka balkezes. A balkezesek világnapját 1976 óta ünneplik, augusztus 13-án. Eredetileg az volt a célja, hogy tudatosítsa, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az, ha valaki balkezes, egy jobbkezesek uralta társadalomban…
Szilágyi-Nagy Ildikó interjúja
16
aug

Az elefántokat elfelejtik – Gondolatok a megbékélésről a Nemzetközi Elefántnap alkalmából

…Az ösztön és memória felől nézve: a népi bölcsesség csakugyan emberfeletti képességgel áldotta meg az elefántot. Egy élőlény, ami nem felejt; mi arról azonban gyakran megfeledkezünk, hogy ez a nem felejtés éppen mit is jelent. Jelen értekezés szerint nem mást, mint egy teremtményt, amelyben természetes módon kibékült az, ami az emberben békíthetetlen…
Sarnyai Benedek írása
9
aug

A menekülő fénymadár

A geográfus Yi-Fu Tuan szerint a sziget egyike – az erdő, a part és a völgy mellett – azoknak a természetes környezeteknek, amelyek alapvetően formálták az embernek az ideális világról szőtt álmait. Furcsán hangozhat a kontinensen lakóknak, és főleg nekünk, magyaroknak, akik többnyire olyan helyeken élünk, amelyeknek még tengerkapcsolata sincs, de a sziget az európai kultúra egyik meghatározó alakzata…
Smid Róbert írása
2
aug

„Számomra a legfontosabb a tudományos ismeretterjesztés”

Dr. Hangay György kutató, muzeológus, entomológus, természettudományos ismeretterjesztő, a Sydney-i Australian Museum főpreparátora és a kiállítási osztály projekt menedzsere volt nyugdíjazásáig, szobrászként és festőművészként is ismert. Kalandos életútja kapcsán az ausztrál természetvédelemről is beszélgettünk.
Mirtse Zsuzsa interjúja