2026. augusztus 17.
Az ember élete olyan, mint a patak. Néha megzavarodik, és törve-zúzva kiárad, de mindig visszatér a mederbe.
(Fekete István)
2026. augusztus 15.
Nem számíthatsz arra, hogy akad egyetlen ember is a világban, aki szavad, cselekedeted pontosan úgy érti majd meg, úgy fogja fel és magyarázza, ahogyan te elgondoltad. Mindig csak te tudod, mit akartál igazán: a világ mindig annyit ért és lát csak szándékodból, amit az emberi értelem rejtélyes, torzító tükre felfog és visszatükröz.
(Márai Sándor)
2026. augusztus 14.
A Teremtő szent tenyeréből amikor elröppentek a levegő madarai, bizonyára mindegyik parancsot kapott, hogy mit csináljon a földi világban. Ők csak ahhoz tartják magukat, és inkább visszatérnek abba a másik világba, semhogy megszegjék az örök parancsot, mely ellen nem lázadt fel soha egyetlen teremtett lény sem, csak a teremtés mind halványabban ragyogó koronája – az ember.
(Fekete István)
2026. augusztus 13.
Egy vers lényege nem az, hogy nem felejtjük el, hanem hogy az első pillanatban tudjuk, hogy nem fogjuk elfelejteni.
(Robert Frost)
2026. augusztus 12.
Az ember halandó, de nem ez a legnagyobb baj. A baj az, hogy néha hirtelen-váratlan halandó, ez a bökkenő.
(Mihail Bulgakov)
2026. augusztus 11.
Hová lesz a halott? Milyen iszonyú önfegyelemre kényszerít a materializmus, milyen jó lehet hívőnek, spirituálisnak!
(Szabó Magda)
2026. augusztus 10.
A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos.
(Albert Einstein)
2026. augusztus 8.
Minden elmúlik: századunk, földünk és mi magunk, és nagy szerencsénkre, a jövendő elrejtezik szemünk elől s nem férhetünk hozzá, mert ha nem így lenne, örömeink hamvukba halnának születésük pillanatában.
(Robert Merle)
2026. augusztus 7.
Ha a könyvek között válogatok – elfeledem a világ zsongását.
(Rabindranáth Tagore)
2026. augusztus 6.
A temető ékszerei a halál kirakata. Mintha vásárt és versengést, diadalt és bukást látnék az enyészetben. Jobban szeretem a virágot a síron. A virág nem hazudik, nem hivalkodik, nem dicsekedik. Elhervad, mint a halott. Elhervad, mint a halott emlékezete az élők szívében.
(Eötvös Károly)
