Macskaköröm

Aki egyedül hangosan beszél, mintegy a bennünk lakó Istennel társalog.

(Victor Hugo)

Ami Istenből látható, elég nekem ahhoz, hogy higgyem azt is, ami láthatatlan.

(Aquinói Szent Tamás)

A kaland nem odakint van, hanem bennünk rejlik.

(George Eliot)

Az egyetlen dolog, amit az emberi természetről biztosan tudunk, az, hogy változik.

(Oscar Wilde)

Konfliktusokat ügyes furfangok vagy intelligens hazugságok sohasem oldanak meg; hogy megoldódjanak, el kell viselni őket, amíg a feszültség elviselhetetlenné nem válik; azután az ellentétpárok lassan egybeolvadnak. Egyfajta alkimista eljárás ez, nem pedig racionális választás vagy döntés.

(Carl Gustav Jung)

Az anyai szeretet feltétlen... az anyai szeretet üdvösség, béke, nem kell megszerezni, nem kell kiérdemelni.

(Erich Fromm)

Megszületünk, fiatalon és erősen, hajszoljuk a Siker csillagát, szeretünk közben és szeretkezünk, hogy a végén szürkén és fáradtan, az elvonuló Cirkusz porfelhőibe veszve kis gombóccá gyúrjuk a papírcsillagot, a Sikert, és félszeg mozdulattal elrúgjuk magunktól. És elindulunk. Kifelé az életből. A végén valamennyien szekundára felelünk az élet művészetéből. És még pótvizsgázni sem lehet. Kegyetlen dolog.

(Radnóti Miklós)

Ha egy dolog eltűnik [...], az legalább annyira üzenetet hordoz, mint amikor valami hirtelen felbukkan. Az üres helyek mindig megérik a tanulmányozást.

(Frank Herbert)

A múlt az egyetlen emberi valóság.

(Anatole France)

A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás.

(Márai Sándor)