2024. december 24.
Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. [...] Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata.
(Márai Sándor)
2024. december 23.
Ott kezdődik a nagyemberség, hogy az ember észreveszi, hogy mások is élnek a földön őkívüle, és amit tesz, úgy teszi, hogy nemcsak magára gondol, hanem másokra is.
(Szabó Magda
)
2024. december 22.
Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.
(Pilinszky János)
2024. december 21.
Az ünneplés csak annak jelent valamit, aki részt vesz benne.
(Hans-Georg Gadamer)
2024. december 20.
Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.
(Jean-Jacques Rousseau)
2024. december 19.
Gyermekkorunkban e hónap első napján árkus papírra, kék és zöld ceruzával, karácsonyfát rajzoltunk, karácsonyfát, harmincegy ággal. Minden reggel, dobogó szívvel, megjelöltük, mintegy letörtük e jelképes fa egyik ágát. Így közeledtünk az ünnep felé. E módszerrel sikerült a várakozás izgalmát csaknem elviselhetetlenné fokozni. A hónap közepe felé, amint közeledett az ünnep, már állandóan lázas voltam, esténként félrebeszéltem, hideglelős dadogással meséltem dajkámnak vágyaimról…
(Márai Sándor)
2024. december 18.
Ami megfelelő mértékű kihívás ma, az holnap vagy egy hét múlva már túl sok vagy túl kevés lesz, függően a hangulatunktól, az egészségünktől és a testi erőnlétünktől. A képességeinkben megmutatkozó fluktuáció normális jelenség, ráadásul a képességek még futás közben is változhatnak, ahogy éppen remekül vagy nagyon rosszul érezzük magunkat.
(Csíkszentmihályi Mihály)
2024. december 17.
Az vagyok, aki vagyok: egyedülvaló és mindenkitől különböző egyéniség, őseim örökségéből eredő ösztönzésekkel és törekvésekkel; álmok, vágyak, sajátos tapasztalatok szövődtek össze, együttesen, hogy bennem öltsenek testet.
(Charlie Chaplin)
2024. december 16.
Ha a körülmények arra kényszerítenek, hogy lelked nyugalma felkavarodjék, gyorsan húzódj vissza önmagadba, s a szükséges mértéken túl ne jöjj ki a sodrodból. Ha gyakran menekülsz a lelki harmóniához, előbb-utóbb teljesen megszerzed magadnak.
(Marcus Aurelius)
2024. december 14.
Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.
(Márai Sándor)
