Címke: Weiner Sennyey Tibor

Neked, akinek ezeket a kerti leveleket írom, talán már kialakult valamilyen képed rólam. Nos, sosem lehetsz biztos abban, hogy ez a kép valós, igaz, hiszen ki tudja, mikor írom e leveleket, és ki tudja, te mikor olvasod? Te is, én is változunk közben. Egyben azonban egészen biztos lehetsz velem kapcsolatban: a futásban örök újrakezdő vagyok. Szinte minden körrel újrakezdem…
Weiner Sennyey Tibor írása

…a haza a legtöbb ember szemében valami absztrakt fogalom, talán jelent néhány tájat, környéket, házat, embert, jobb esetben már anyanyelvet is, de leginkább szokást és politikát. Sokan összekeverik a hazát az állammal. Talán „Isten” után csak a „Haza” nevében öltek és hazudtak többet, s századunkra igencsak rátapadt az emberek gyarlósága e szavakra…
Weiner Sennyey Tibor írása

Amikor Budapest belvárosából Szentendre szélére költöztünk, az első dolgunk volt körbekérdezni ismerőseink-barátaink között, hogy van-e valahol szabad kiskutya?
Weiner Sennyey Tibor írása

Nagyon sokféle zenét szeretek, de nagyon kevés zene van, amit írás közben hallgatni tudok. Legtöbbször, amikor írok, teljes a csönd, de persze ilyenkor is hallom a szél sustorgását, a méhek zümmögését, a saját lélegzetvételem, a toll sercegését – mindennek van valamilyen harmonikus ritmusa, amelyhez igazodnak a gondolataim áramlásai, a mondatok egymásutánjai…
Weiner Sennyey Tibor írása

Ha rám hallgatsz, különösen télen, egy-egy kiskanál mézet eszel ébredés után. Kinézel az ablakon, lassan és élvezettel veszed szádba a kanalat, a mézet gondosan lenyalod, s lelki szemeid előtt te is látni fogod a méhecskéket, a nap leányait, e csodás, zümmögő lényeket, ahogy átrepülnek a virágzó tájon, megtalálják a megfelelő virágot, nektárt és virágport gyűjtenek, s közben elvégzik legfontosabb munkájukat: a beporzást…
Weiner Sennyey Tibor írása

Sétálj. Sétálj nyugodtan, sétálj határozottan, sétálj szenvedélyesen. Ne feledd, csak a sétáló ember lehet igazán boldog, és végső soron a boldogság az egyik legfontosabb élményünk az életben, bármilyen röppenő, tovatűnő, bármilyen ritka is…
Weiner Sennyey Tibor írása

…Te, aki ezeket a kerti leveleket olvasod, már ismersz engem, s tudod, hogy korán kelő vagyok, de nem azért, mert rohannom kell valahová, hanem azért, mert kivet az ágy, kinyílik a szemem, s mert a madarak is a Nappal együtt ébrednek, s mert a hajnal és a pirkadat éppoly szép, mint a naplemente…
Weiner Sennyey Tibor írása

Ha szemügyre vesszük a költészet emberiséggel egyidős történetét, ameddig csak elláttunk, háborút, harcokat, küzdelmeket, szenvedést énekeltek a múzsák a költőknek, mintha azt akarták volna mondani, hogy az emberiség története csak ez. Pedig nem. Az emberiség történetének mindez csak elenyésző, de igen szomorú, szégyenteljes, szánalmas része…
Weiner Sennyey Tibor írása

A világválság mostanra nem egy elvont fogalom, amiről sok-sok éve írtak, beszéltek, s néhányan még manapság is szóba hozzák. A világválság ma már tény. Olyan tünetei vannak, mint a járvány vagy a háború. Engem is, mint téged, akinek a kerti leveleket írom, ugyanúgy nyomasztanak ezek a jelenségek, még akkor is, ha tudom, hogy teljesen hatáskörömön kívül vannak…
Weiner Sennyey Tibor írása

A gyermekkorom nagy része azzal telt, hogy a világ felé bizonyítanom kellett, nem vagyok teljesen elmebeteg, csak azért, mert költő akarok lenni, s járatlan utakért hagytam el a jártat. Mindez bőven elég ahhoz, hogy az ember szívében gyökeret verjen a szorongás sötét lótusza…
Weiner Sennyey Tibor írása