Címke: Mirtse Zsuzsa

30
júl

Viszlát, asztaltársaság, szia, platánfa!

A kihalt óbudai buszmegálló mellett egy terebélyes platánfa áll. Árnyékot vet a fűre. Hívogat. Tombol a kánikula, izzik az aszfalt, behúzódom a fa alá – az ágak sátorként borulnak össze felettem. Milyen jó lenne, ha itt lenne egy asztal, és itt írhatnék, dolgozhatnék nyáron, rekkenő hőségben…
Mirtse Zsuzsa írása
16
júl

Felszíni csillogás

…Mivel is töltöm az estéimet? Általában késő estig ülök a teraszon, előttem a laptop, írom az éppen aktuális feladataimat vagy magánvilágomat, ha pedig nincs kedvem már írni, dolgozni, bámészan figyelem a kertet. Most is ezt tettem, amikor megszólalt a telefon…
Mirtse Zsuzsa írása
9
júl

Szórakozva tanulni „állatul”

Jóba Katalinnal, a Budakeszi Vadaspark állatgondozójával és -trénerével az állatok látványetetéséről, az éjszakai túrákról és a felelős állattartásról beszélgettünk.
Mirtse Zsuzsa interjúja
2
júl

Őrei perceknek, óráknak

Nagymamám életének megvolt a rendje, formája. Volt ideje, mégis úgy bánt az idővel, mintha minden perccel el kellett volna számolnia. El is számolt nyilván – magának. Ez a rend neki talán biztonságot adott, de ezáltal nekem is, mert pontosan lehetett tudni, mikor mire számíthatok, ami kislányként roppant fontos tudás volt…
Mirtse Zsuzsa írása
18
jún

Mandulafától a tengerig

…Mezítláb sétálok a Duna-parton, Leányfalun, sarumat a kezemben viszem. Máshogy sétálok, mint amikor a kisbusztól megyek hazafelé. Itt minden lépésnek megvan a maga szertartásossága, misztériuma. Egykor Móricz Zsigmond, Márai Sándor sétálhatott ezen a partszakaszon…
Mirtse Zsuzsa írása
4
jún

Bizalom állat és gondozója között

Jóba Katalinnal, a Budakeszi Vadaspark állatgondozójával és -trénerével az állatok képzéséről, gondozásáról beszélgettünk.
Mirtse Zsuzsa interjúja
4
jún

Emlékkavicsok, emléklevelek

Az első falevél, amelyet egy vaskos könyvbe rejtettem, aztán elfelejtettem, hogy melyik könyvbe, majd elfelejtettem a levelet is, és a napot is. Pedig egykor fontosnak éreztem, ahogy a találkozást is, s hogy a végén egy falevelet magammal vigyek az őszi avartakaróból, az erdőből, ahol sétáltunk…
Mirtse Zsuzsa írása
21
máj

Mackó és sétapálca

Nem gyűjtök tervszerűen és szenvedélyesen semmit – mégis, mintha a tárgyak hívnák magukhoz a hasonlókat, a testvéreket, és belső, titkos akarattól hajtva képeznek körülöttem kisebb-nagyobb csoportosulásokat. Sokaságban, rokonságban akarnak lenni. Így szeretném érezni…
Mirtse Zsuzsa írása
14
máj

Ahol a természettől tanulunk

Beszélgetés Bombay Bálint természetfestővel, a Pangea Egyesület elnökével.
Mirtse Zsuzsa interjúja
7
máj

A kaktusz álma

Verset az olvasson, akinek ez örömöt szerez. Növényt az tartson, akinek a gondoskodás nem teher. Aki képes rendszeresen locsolni, megadni azt, amit a föld és az eső kínált volna. Az ablakpárkányon lakó növények nem tudnak az anyaföldből táplálkozni, eső nem tudja itatni őket – gondozásuk: felelősség…
Mirtse Zsuzsa írása