Címke: Király Farkas

22
jan

Fagyöngy, szélbeszédek

A dombon zsibongó siserahad, szánkózik kicsi és nagy, inkább kicsi, sikoltozva csusszannak, sokuk életében először szánkózik, és senki nem tudja, mikor és hol fog legközelebb, már kisütött a nap, olvad a hó… Király Farkas írása
15
jan

Idegen vezető

Ólomból van az ég, szürke a levegő, nem tud sem jó, sem rossz kedvem lenni, egyáltalán bármilyen kedvem lenni, madarak röptét képzelem, lomb susogását, limonádé ízét a folyóparti büfében, hajókat a kikötőben, szembeszelet, amint bekúszik ingem alá és lehűti testem, míg bringámon száguldok dél felé, a szabadság felé… Király Farkas írása
8
jan

Remittenda

a leveleket a paletta minden színére festő manók téli álmukat alusszák, nincs már lomb, csak a fenyőn, a tiszafán s még néhány renitens bokorfélén, az avar is színét vesztette, előtűnnek az ágak labirintusai, a fák csontvázai, a néma útvesztők… Király Farkas írása
1
jan

Sziasztok, földlakók!

Hogy vagytok ebben az új esztendőben, kedveseim? Hogy érzitek magatok? Jól? Nem ártott meg a sok töltött káposzta? A temérdek felfalt sütemény? Hm? A sör, bor, pálinka, unimukk? A sampánny? Megártott? Úgy buliztatok volna, mintha utoljára? De nem lehetett, mert itt vagyok köztetek? Bosszantó vagyok, ugye? Aki hisz a létezésemben, annak azért, aki meg nem hisz, hát annak meg azért… Király Farkas írása
25
dec

Reflexió: Krónikabéli Mars

Két hónapja még a sárga, a barna, a vörös legszebb árnyalataiban pompázó bokrok és fák sora suhant el mellettem, miközben a feltúrt autópályán lavíroztam az életet az ukrán rendszámú kisbusz hátsó lökhárítójától elválasztó keskeny mezsgyén, öröm volt és gyönyör, a boldogság köbe a szomorúság négyzetében… Király Farkas írása
18
dec

Felhőidő

teremtett lélek nem jár az erdőn, eső szemerkél bizonytalan szürkeségből, nesztelenül, mintha le akarná tagadni magát, te most nem látsz engem, az eső jedit játszik, vagy cinkos diszkréciót várna tőlem, hogy ne vegyem észre, ne tegyem szóvá: sárból van az ösvény, csúszik a kő, a falevelek barna itatóslapok… Király Farkas írása
11
dec

Befelé

Az utolsó tépőzárat kapcsolja helyére szkafanderén Ős Miklós logopédus, amikor megszólal a csengő. Izzad a szerkóban, mint a versenyló, szinte tajtékzik, mire a bejárati ajtóhoz ér. Jöttek érte, fontos az ügy, nem kockáztathatja meg a leégést, muszáj megfelelnie az elvárásoknak, nem fordulhat elő, hogy gondatlanul megfertőzzön másokat… Király Farkas írása
4
dec

A bolond kutyája (német juhász)

– Miért nem lettem inkább rendőr? – teszi fel magának a kérdést a kisváros pszichiáter szakorvosa, miután egy rövid beszélgetés után kinyomja a telefont. – Vagy pék… Vagy tetőfedő… Király Farkas írása
27
nov

Nézőpont kérdése

November vége felé tartunk, tán ez az utolsó napja a vénasszonyok nyarának, csodálatosak a fények, a színek, tiszta a levegő. Fák és bokrok hullatják a leveleiket, sárgákat, barnákat, ha fának kellene lennem, platán szeretnék lenni, annak levelei csodálatosak, méretesek, formásak, a legszebb árnyalatokban pompáznak heteken keresztül… Király Farkas írása
20
nov

Dandájtábojnok

A kórházban nincsenek arcok. Maszkok vannak, fölöttük meg szemek. A szem ugyan a lélek tükre, az arc viszont a hangulat mutatója. Hangulat tehát nincs. Azaz mégis van: a kórházi maszkos emberek egy fokkal szomorúbbak, mint a B. – egy kelet-közép-európai főváros – utcáin ténfergő maszkosok… Király Farkas írása